�bred�skor Gebriel m�r nem volt a kopors�ban. Kik�sz�l�dtam, majd �tmentem a nappaliba. - J� est�t! –mondtam b�gyadtan. Csak ekkor vettem �szre, hogy Bruce is meg�rkezett, m�r nem volt m�rges. Biztos evett egy j�t, kiszell�ztette a fej�t. - J�, hogy j�ssz! Most besz�lt�nk a tervr�l. - Bruce, mit sz�lsz hozz�? –k�rdeztem. Fel�llt, �s lassan k�rbes�t�lt, mik�zben besz�lt hozz�m. - Ha siet�nk, m�g ma megoldhat� lenne a dolog… Gebriel kez�ben m�r ott volt a telefon. T�rcs�zott, majd v�rt. - Bon nuit, Monique! Gebriel vagyok. Ne haragudj, hogy ilyenkor h�vlak. –az �r�mra n�ztem: 7: 55 volt. – volna kedved egy�tt vacsor�zni velem? Oh, nagyszer�! Kilencre v�rlak! - Mi volt? - Kilencre j�n. Siess�nk! Futottam a h�l�szob�ba, kipakoltam a szekr�nyemet, sz�tdob�ltam a ruh�imat. V�g�l tal�ltam egy fekete kordb�rsony nadr�got, �s egy eleg�ns fels�t. Kicsit sminkeltem magam, majd rohantam a konyh�ba. �pp a m�rt�st kavargattam, mikor a semmib�l, hirtelen mellettem termett Gebriel. �szbont�an n�zett ki, s ezt � is tudta. Ahogy elhaladt mellettem, finoman v�gigsim�totta a derekam, mire �n megdermedtem. Majdnem kiesett a kezemb�l a fakan�l. Csilingel� hangon felkacagott. Nem tudtam eld�nteni, hogy rajtam nevet-e, vagy csak, mert j� kedve van. Az el�bbire tippeltem… �rint�se m�g akkor is borzongatott, mikor elkezdtem megter�teni az �tkez�asztalt. �pphogy k�sz lettem, cs�ngettek. �sszen�zt�nk Bruce-szal, sokatmond�an pillantott r�m. B�lintottam. � is nagyon eleg�ns volt. Az ajt�ban egy b�jos l�ny �llt, k�t puszit adott Gebrielnek. - Salut, Monique! �r�l�nk, hogy elj�tt�l. - Salut, Gebriel! R�g l�ttalak. - F�rad beljebb! Bemutatom kedves bar�tomat, Bruce-t. – a f�rfi, kezet cs�kolt a francia l�nynak. - �s menyasszonyomat, Samant�t.- a mosoly azonnal leolvadt kedves arc�r�l. - Ki… kit? –motyogta. - Sammel jegyben j�runk. J�v� h�napban veszem feles�g�l. –mosolygott Gebriel, mik�zben �tkarolta a v�llam. - Oh, �rtem. Sok boldogs�got! –nem volt t�l meggy�z�… - � �letem szerelme! Igaz, kicsim? –k�rdezte a v�mp�r, mik�zben gyeng�den megszor�totta a kezem. - Igen. Kieg�sz�tj�k egym�st! –j�tszottam a szerepem. A l�ny egyre jobban elszontyolodott. - Szerintem egy�nk! Farkas�hes vagyok! –t�rte meg a hirtelen be�llt cs�ndet Bruce. A vacsora nyugodtan telt, Monique Gebriel mell� �lt, a jobb�n pedig �n foglaltam helyet. Egyre jobban belej�ttem a szerepembe, b�r kicsit sz�gyelltem magam, ami�rt �gy kitolok a l�nnyal, aki egy�bk�nt szimpatikus volt, csak l�that�lag nagyon tepert a „v�leg�nyem�rt”… M�g az el��tel sem fogyott el, mikor a v�mp�r belecs�kolt a nyakamba, �s j�l hallhat�an azt mondta: - Istenien f�z�l szerelmem! - �des vagy! T�l elfogult lett�l velem! –kacagtam. Ev�s k�zben kider�lt, hogy Monique egy bankn�l dolgozik, szereti az �llatokat, �s a kert�szked�st. Felsz�nesen elcsevegt�nk. A vacsora v�gezt�vel, �pp k�sz�ltem fel�llni, mikor Gebriel j�l l�that�an a combomra tette a kez�t, mire a l�ny kik�redzkedett a mosd�ba. - Na, j�l haladunk. - s�hajtott Bruce. - A l�nyeg, hogy menjen el a kedve t�lem. - Igen, de nem vitted egy kicsit t�lz�sba a szerepl�st? –k�rdezte �lesen a f�rfi, mire Gebriel felhorkant. - Te nem ismered ezt a n�t. A szel�d k�ls�, egy levakarhatatlan szerelmes l�nyt takar. – mondta nagy komolyan. - Mikor megy el? –k�rdeztem. - Majd teszek r�la, hogy azonnal elmenjen. Nem �rtettem, mit akar ezzel, nem volt id�m r�k�rdezni, mit tervelt ki m�r megint, mert meghallottam l�pteit visszafel�, mire Gebriel mag�hoz h�zott, �s szenved�lyesen elkezdett cs�kolni. El�sz�r el akartam l�kni magamt�l, azt�n r�j�ttem, hogy a l�ny ott �ll el�tt�nk, �s elakadt l�legzettel n�z minket. - Nagyon belemelegedtek…- hallottam Bruce hangj�t, mik�zben csukott szemmel faltam a m�sik f�rfi ajkait. - M�r k�s�re j�r, azt hiszem indulnom k�ne… - Ne k�s�rjelek haza? Vesz�lyes ilyenkor kint lenni. Egyed�l. - Nem k�sz�n�m, nagyon k�zel lakom. - Khmm! – Bruce megk�sz�r�lte a tork�t, mire Gebriel elengedett, �s a l�nyra n�zett �rthetetlen�l. - Ne haragudj, teljesen �nk�v�letbe esek, ha hozz�m �r Sam. Hov� m�sz? - Haza. - Mi�rt? - Holnap dolgozom, �s m�r k�s� van. Bruce felseg�tette a kab�tj�t, �s kik�s�rte. Az ajt�b�l m�g visszan�zett. L�tszott rajta, hogy s�rt a mosd�ban. - Rem�lem, besz�l�nk m�g. - Persze, majd h�vlak! –k�sz�nt el t�le Gebriel, majd mikor elment, megjegyezte, hogy soha a b�d�s �letben nem fogja felh�vni. - Szeg�nyke… - Nem sajn�ld! Nem vagyunk egym�snak val�k. –mondta fagyosan a v�mp�r. - Elmegyek enni. Ki j�n velem? –k�rdezte Bruce. Mindketten nemet intett�nk, � v�llat vont, �s kiugrott az ablakon. - K�sz�n�m, hogy seg�tett�l. - Nincs mit. - Nem haragudj, ami�rt let�madtalak, de valamit ki kellett tal�lnom. - Semmi baj! T�nyleg. - Biztos? - Igen, ha mondom! - Van kedved leugrani a partra? –szegezte nekem hirtelen a k�rd�st. - Most? - Persze! Nagyon f�lledt a leveg�, j� lenne �szni nem? - Ezzel az er�ve, elindulhattunk volna Bruce-szal is. -m�ltatlankodtam. - M�r mindegy. Induljunk! �sszepakoltunk, �s az ablakon kereszt�l t�voztunk. Gebriel �rkez�s�nkkor gyorsan begyalogolt a habok k�z�, m�g �n a s�t�tben levetk�ztem, �s felvettem a bikinim. B�r messze voltunk egym�st�l, tudtam, hogy mindent l�t, m�gsem zavartattam magam, hanem amilyen gyorsan csak lehetett, ut�na mentem. A v�z cs�ndes volt, egy hull�mot sem l�ttam. A telihold f�ny�ben m�lys�gesen fekete sz�nt �lt�tt. M�r csak Char�n hi�nyzott, egy cs�nakal. Szinte l�ttam magam el�tt, amint egy ilyenhez hasonl� fekete foly�n kelnek �t a halottak, Char�n csontos kez�be nyomnak k�t �rm�t, majd �tkelnek az alvil�gba vezet� foly�n. H�t igen… j�l elsz�rakoztatom magam a fant�zi�mmal. Nagyon j�l esett lubickolni. Lemer�lt�nk a v�z alj�ra, n�ha megcsiklandozta az oldalam, mire majdnem megfulladtam a kacag�st�l. J�l elvoltunk. �gy, ahogy voltunk, csurom vizesen rep�lt�nk haza, mikor pirkadni kezdett. Teljesen kif�radtam, de j�t tett ez a kis mozg�s. Els�k�nt mentem lemosni magamr�l a s�s vizet. Ahogy kil�ptem a zuhany al�l, megakadt a szemem a szemk�zti falon. Dermedten �lltam ott, meztelen�l, �reztem, ahogy sz�vem veszett�l dobogott. Magamra kaptam a f�rd�k�nt�st, �s kirohantam a nappaliba.