Sz�r�st �rzett homlok�n, majd mintha valami kellemesen hideg k�z simogatta volna f�j�s fej�t. Hirtelen felpattantak szemei, de a vil�goss�g �s a sok feh�r sz�n l�tt�n azonnal becsukta szemeit. Enyhe �melyg�s ker�lgette, k�t csukl�j�n szinte �gett a b�r. Teh�t nem siker�lt... m�g mindig itt van, ebben az annyira gy�l�lt vil�gban. Ekkor egy halk, de m�gis hat�rozott hangot hallott jobb oldal�r�l. Nehezen kinyitotta szemeit, majd mereven b�mulni kezdte a szemk�zti falat.
- Fel�bredt v�gre, Miss Gellar? Hogy �rzi mag�t?
Lily nem v�laszolt, tov�bbra is �veges szemmel meredt a semmibe. Madam Pomfrey egy id� ut�n feladta a kil�t�stalan pr�b�lkoz�st, �s visszat�rt szob�j�ba.

Majd' f�l �ra telt el teljes mag�nyban. Lily tov�bbra is meredten b�multa azt az egyetlen pontot a falon. Igyekezett mindent kiz�rni elm�j�b�l, nem gondolni semmire. �lvezte a csendet �s a mozdulatlans�got, �s igyekezett belev�sni minden egyes apr� r�szletet eml�kezet�be. Karja tov�bbra is rettenetesen f�jt, b�re l�ngolt azon a k�t ponton, ahol a kis t�rt belesz�rta. Hal�nt�k�t bel�lr�l fesz�tette valami elviselhetetlen�l er�s f�jdalom, teste �ssze-�sszer�ndult, mintha ezer meg ezer t�t sz�rn�nak bel�. Hirtelen k�pek jelentek meg lelki szemei el�tt: saj�t mag�t l�tta, ahogy az es� �ztatta t�jat k�mleli, majd hirtelen leszalad a l�pcs�n. A t�bbiek k�v�ncsian k�vetik �t tekintet�kkel. Kint az udvaron, b�rig �zva r�tal�l a kis vir�gra... el�kapja a t�rt... egyik k�z... m�sik k�z... er�tlen�l hanyatlik le a f�ldre, �s biztos benne, hogy m�r v�ge a szenved�snek... mekkor�t t�vedett! Hiszen az igazi k�n csak most kezd�dik el... De vajon ki menthette meg?

Ekkor azonban mereng�s�b�l egy �jabb l�togat� z�kkentette ki. Nem esett nehez�re �rdektelen, semmitmond� arcot v�gni, hiszen m�r nem hozta l�zba senki �s semmi... m�g egy olyan fontos szem�ly sem, mint Harry Potter...

Harry tett n�h�ny bizonytalan l�p�st "bar�tja" �gya fel�. Arc�n a megb�n�s, a sz�nalom �s az ijeds�g k�l�n�s egyvelege mutatkozott. Halkan, szinte suttogva megsz�lalt:
- Lily? - k�rdezte bizonytalanul.
A l�ny nem felelt, tekintete �ress�get t�kr�z�tt, szemei a nyitott ablakot figyelt�k. Harry most m�g jobban elbizonytalanodott, zavarts�g �lt ki arc�ra.
- K�rlek v�laszolj! - suttogta k�ts�gbeesetten.
Lily tov�bbra sem felelt. Hisz minek v�laszoljon? Harry nem tett �rte semmit, nem szerette, nem tartotta igaz bar�tj�nak... vagy m�gis? Igaz�b�l sosem besz�ltek err�l. Amikor meg�rkezett az iskol�ba, Lily els� perct�l kezdve Harry�kkel t�lt�tte minden idej�t. Hermione lett a legjobb bar�tja, aki m�g akkor is pr�b�lt seg�teni neki, amikor neki is �pp el�g probl�m�ja volt. Hiszen Lily l�tta rajta, hogy valami nincs rendben... a l�ny rosszkedv�, z�rk�zott lett, de neki minidg sz�vesen seg�tett. Az els� pillanatt�l fogva term�szetesnek vette, hogy a h�rom j� bar�t befogadta, �s � is hozz�juk tartozik. Most j�tt r�, mennyire elhib�zta ezt az eg�szet...

Azonban nem v�laszolt Harrynek... valami mindig visszatartotta. A b�szkes�ge...? Vagy a makacss�ga...? Meredten n�zett ki a nyitva felejtett ablakon. A b�borsz�n s�t�t�t�be bele-belekapott a vad sz�l, a be�ll� csendben hallani lehetett az es�cseppek egyenletes kopog�s�t. Hideg leveg� �radt be az ablakon, Lily teste megborzongott... de m�g mindig nem vett tudom�st Harryr�l. Ekkor azonban v�ratlan dolog t�rt�nt:a fi� hat�rozottan, de m�gis nagyon l�gyan, �vatosan megfogta Lily v�ll�t, �s szembeford�totta mag�val.
- Figyelj, Lily! Elhiszem, hogy most nagyon eleged van mindenkib�l, �s legsz�vesebben a pokolra k�v�nn�l engem. Tudom, hogy olt�ri nagy h�ly�k vagyunk, hogy nem vett�k �szre, hogy seg�ts�gre van sz�ks�ged, mert csak a saj�t kis, �nz� �rdekeinkkel foglalkoztunk, �s nagyon elhanyagoltunk. Te �jk�nt �rkezt�l az iskol�ba, minden szokatlan lehetett, �s mi m�g csak meg sem pr�b�ltunk seg�teni rajtad. �n t�nyleg... nagyon sajn�lom. Csak ennyit szerettem volna mondani, �s rem�lem, egyszer majd elfogadod a bocs�natk�r�st. Ha egy�ltal�n valaha is m�lt� leszekr�, hogy megbocs�ss nekem.

Harry keze elengedte a l�ny v�ll�t, azonban ekkor Lily v�gre elkapta tekintet�t a falr�l, amit eddig mereven b�mult, �s �vatosan r�n�zett Harryre... aki s�rt. Szem�ben k�nnycseppek gy�lekeztek, majd egy k�sza csepp elindult �tj�ra: v�gigfolyt Harry arc�n, majd meg�llapodott a fi� �ll�n. Lily nem zavartatta mag�t, nem tudta �rdekelni egy olyan apr�s�g, mint az, hogy a kis Kiv�lasztott, a Kis T�l�l� itt �l az �gy�n �s s�r... h�ny �s h�ny l�ny �r�lne annak, ha Potter az � �gyukon �lne, ��rt�k s�rna, �ket sajn�ln�! De nem, Lily Gellart ebben a pillanatban nem tudta meghatni ilyesmi. Harry szem�be n�zett, de tekintete nem �rult el semmit. T�k�letesen �rdektelen arccal fek�dt az �gyon, �s v�rta, hogy valami t�rt�njen. Azonban most, ahogy megl�tta a k�nnyeket annak a fi�nak a szem�ben, aki�rt tulajdonk�ppen m�r 5 �vesen is rajongott, valami m�lyen megmozdult benne. Egy torokszor�t� �rz�s. �s nem akart elm�lni. Olyan volt, mintha k�gy�k tekeregn�nek a gyomr�ban, csakhogy a besti�k nem �lltak meg, hanem egyre feljebb �s feljebb k�sztak... a tork�t kaparta valami k�l�nleges f�jdalom, szemei sz�rni kezdtek... mindj�rt s�rni kezd. De nem, nem teheti meg! Hiszen � er�s l�ny, aki mindig mindenen t�lteszi mag�t...

P�r perc m�lva Harry megt�r�lte a szem�t, vetett m�g egy utols� szomor� pillant�st Lily fel�, majd kis�t�lt a gyeng�lked�r�l. F�l�ton azonban hirtelen meg�llt, lassan visszafordult, �s a f�ldet n�zve motyogott:
- Nem akartam hogy tudd, de m�gis elmondom: �n mentettelek meg.
Hangos nyikorg�ssal kinyitotta az ajt�t, majd halkan becsukta maga ut�n. Azt m�r nem hallotta, ahogy a l�ny hangosan felzokog...