- Jav�thatatlan vagy. –s�hajtja f�radtan. - Ennyi lenne a teljes�tm�nyem �rt�kel�se? –�rdeklõd�m diszkr�ten, �s k�v�ncsian megnyalom ajkaimat. - Hozz�tegyek m�g valamit? –k�rdi g�nyosan, �s felk�ny�k�l az �gyon. M�lyen a szem�be n�zek, �s felvonom a szem�ld�k�m, jelezve, hogy v�rom a v�laszt. - Ak�rhogy grimaszolsz is, belõlem t�bbet nem szedsz ki. –k�zli t�rgyilagosan. Elvigyorodom. - Az�rt lenne n�h�ny �tletem… -sim�tok v�gig lust�n a has�n, �s r��rõsen elkezdem egyre lejjebb vezetni a tenyerem. - Esetleg azt m�g el�rulhatom, hogy egyes helyeken hangs�lyoz�si hib�t v�tett�l. –jelenti ki sietõsen. Meg�ll a kezem. - Azt akarod mondani, hogy nem t�k�letes a felolvas�si technik�m? –k�rdezem v�sztj�sl�an. - Valami ilyesmire c�loztam. - Remek. K�ts�gbe vontad a k�pess�geimet. Megyek is innen. –f�radtan felk�sz�l�dom elhaszn�lt hasi felemrõl, �s az ajt� fel� t�molygok. - Nem felejtett�l el valamit? –sz�l ut�nam g�nyosan. - Sok mindent. Most �ppen mit? –k�rdem �lmosan, kiss� dideregve a nedves tal�rban. - Itt aludni. –morogja, �s abbahagyja a k�ny�kl�st; fel�l az �gyon, �s megt�masztja mag�t h�trarakott kezeivel, mik�zben a szemeimet f�rk�szi kifejez�stelen arccal. - Nah�t, Severus, milyen zseni�lis �tleteid t�madnak �gy �jf�l t�j�n! –sziszegem vissza ironikusan. - Mindig is tudtam, hogy zseni�lis vagyok, hidaljuk �t az eff�le felismer�seket, �s t�rj�nk a t�rgyra, Wallace. –feleli hidegen, �s tov�bb n�zeget sand�n. - T�rj�nk a t�rgyra, vagy t�rj�nk a l�nyegre, tan�r �r? –�rdeklõd�m, �s �rzem, ahogy valami undok kifejez�s �szik az arcomra. Amolyan ,,na, mit kezdesz a helyzettel?” –f�le g�nyosan sz�monk�rõ tekintetet produk�lok, �s fenntartom a halv�ny mosolyt. - Jelen esetben a k�t kifejez�s szinonim�nak tekinthetõ, de nem az�rt vagyok itt, hogy nyelvhelyess�gi �r�kat adjak neked. –v�g vissza higgadtan. - Pedig a nyelv stimmel. –elm�lkedem hangosan. - M�sz vagy maradsz? D�nts gyorsan, mert ma m�g aludni is akarok, fõleg, ha nincs m�st csin�lnom. M�g mindig olyan a hangja, mint a j�g. Hogy lehetne ellen�llni ily �des invit�l�snak?... - Mi vagyok �n, a programszervezõd? –k�rdem inger�lten. Nem lehet igaz, hogy let�rgyias�t holmi esti elfoglalts�gnak! M�s r�szrõl viszont nem is b�nn�m, ha olykor j�l let�rgyias�tan�nak… ,,Nem sz�lt, nem is n�zett �nr�m”. Rendben, ha ez kell… - Aludni akarsz? –mondom lassan. –Akkor aludj. �n is azt fogom tenni. –sikeresen imit�lom a tundra �ghajlat�t id�zõ kedvess�g�t, �s m�g v�llat is vonok mell�. A harci bemutat� ut�n a szekr�nyhez l�pek, �s elõh�zok egy sz�raz fekete tal�rt. - Rendben. –morogja szinte m�r durc�san, �s ism�t hanyatt dõl az �gyon. Azt sem k�s�ri k�l�n�sebben figyelemmel, hogy nem messze tõle tal�rt cser�lek, vizes als�nemûmet pedig nemes egyszerûs�ggel zsebre v�gom. A tranzakci� ut�n meglepet�sszerûen az �gy m�sik fel�re megyek, felhajtom az �gynemût, k�nyelembe helyezkedem �s betakar�zom. Severus kiss� csod�lkozva fel�m fordul. - M�gis maradsz? Ezt nevezem �n d�nt�sk�pes jellemnek! Mit fogsz kital�lni a k�vetkezõ percben? –�rdeklõdik g�nyosan. - Egy sz�val sem mondtam az im�nt, hogy elmegyek. Csup�n azt b�torkodtam kijelenteni, hogy aludni fogok, azt nem, hogy hol. - Egy �jabb sz�j�t�k. K�sz�n�m az �lm�nyt. –horkan fel, �s õ is betakar�zik. Ami persze megk�veteli, hogy elõsz�r kir�ncig�lja maga al�l az �gynemût, arr�bb g�rd�lj�n, r�messen, s majd csak ezek ut�n tudjon norm�lisan elhelyezkedni a saj�t t�rfel�n a paplan alatt. Megtehette volna, hogy mindezen mûvelethez felkel �s �gy int�zkedik, mellõzve ezzel a felesleges r�mzuhan�st, de term�szetesen a m�sik, logik�tlan �t v�laszt�s�ban nincs semmi c�lzatos �s fondorlatos… Milyen vicces helyzet �ll elõ, ha k�t �zig-v�rig slyhterin tal�lkozik, s felismerik egym�s �gyes kis fog�sait �s ravaszkod�sait! - Severus. –s�hajtok fel �lmosan, �s k�zben felv�ltva kancs�tok a p�rna redõire �s a mellettem fekvõ s�t�t, kiszabadult tincseire. - Ne k�slekedj, k�z�ld velem azt a m�rhetetlen�l fontos inform�ci�t, ami eszedbe jutott. –suttogja f�radtan, �m nem pihenõ szarkazmussal. - Nek�nk most nem szeretkezn�nk k�ne? –szegezem neki laz�n a k�rd�st. - Ki mondta? –�rdeklõdik unottan. - Nem is tudom. �n k�v�nlak, te k�v�nsz, �s egy �gyban pihentetj�k megf�radt test�nket. Tal�n ez lenne a feladatunk. - A kulcssz� az eg�szben a megf�radt. �n ugyanis komolyan gondoltam azt, hogy f�radt vagyok. –jelenti ki megrov�an. - �n is. –felelem mag�t�l �rtetõdõ term�szetess�ggel. -H�t akkor? –suttogja; fel�m esõ karj�val �t�leli derekam, �s kiss� mag�hoz h�z, �m mozdulat�ban benne van az �g�ret, hogy ma nem lesz semmi t�bb. - Nem azt mondtad, hogy akkor alszol, ha nem tal�lok ki jobbat? –m�lyen a szem�be n�zek, m�r-m�r szugger�lom. - Hajjaj, az r�g volt. Mielõtt azt mondtad volna, hogy ,,akkor aludj”. –mondja kiss� s�rtõd�tten. - Sz�val �n tehetek r�la. –vonom le a konkl�zi�t. - Ahogy mondod. –morogja, �s lehunyja a szem�t, jelezve, hogy p�p�. - Na sz�p. –suttogom megj�tszott felh�borod�ssal, �s finoman harapd�lni kezdem ajkait. Cs�kolom �s �zlelgetem, pr�b�lva r�vezetni arra, hogy micsoda fõnyerem�ny is vagyok �n; de az cseppet sem seg�t, hogy m�g mindig halottat tettet. - Meddig k�v�nsz fagyasztott hal lenni? –�rdeklõd�m durc�san, mikor v�gre �gy d�nt�k, hogy b�k�n hagyom a v�ltozatlanul mozdulatlan ajkakat. Nem siker�l �tv�gnom: tov�bbra sem v�laszol, meg se rezzen. - Figyelmeztetlek. –s�gom f�l�be fenyegetõen. Alig l�that�an megr�ndul a sz�ja sz�le, de egyebet nem hajland� produk�lni. - Severus… -vonom �ssze a szem�ld�k�m rosszall�an; persze eme pomp�s arcmimik�b�l õ semmit sem vesz �szre. - Te akartad. –mondom gyõzedelmesen, s lassan cir�gatni �s simogatni kezdem a takar� alatt felsõtest�t, s haladok egyre lejjebb, mik�zben erõsen figyelem a reakci�it. Amijei nincsenek. Elunom magam, s a tal�ron kereszt�l j�t�kosan megmarkolom f�rfiass�g�t. K�rdõn, t�ncra h�v�n n�zek Severus szem�be, vagyis ink�bb szem�re, mert m�g mindig csukva tartja a szentem. Nos, �gy eg�szen k�nnyû szemreh�ny� tekintetet produk�lnom. Slytherinebb, mint gondoltam: �gy tûnik, nagyon is a fej�be vette, hogy õ nyeri ezt a j�tszm�t. Ennek eredm�nyek�pp tov�bbra is halottat tettet, �s nem hajland� felvenni kis piszk�l�d�saimat. Most m�r csak egy �tletem van, de azt ma nem pr�b�lom ki; majd p�r nap m�lva, ha kellõen �sszemelegedt�nk… �gyhogy becsukom a sz�m, �s se meg nem sz�lalok, se m�st nem csin�lok vele. �gyis minden rem�nytelen, ez a f�rfi hihetetlen�l, m�r-m�r �npuszt�t�an makacs. Hacsak… - J�l van. Nyert�l. –morgom a szoba f�lhom�ly�ba, tudv�n, hogy ez az egyetlen m�dszer, amivel jelen pillanatban fel�breszthetem. Igen! Felpattannak a szemei. - Mondd m�g egyszer. –suttogja hidegen, szinte leal�zva engem m�g az �gy szintj�rõl is. - Dehogy mondom! Hallottad, nem? –v�gok vissza m�rgelõdve; de be kell vallanom, �lvezem �s viccesnek tartom a helyzetet. - Milyen k�r. –s�hajt fel sz�npadiasan, �s ism�t lehunyja szem�t. L�tszik arc�n az erõfesz�t�s, hogy minden hasznavehetetlen gondolatot kiûzz�n elm�j�bõl –a bizony�t�k, hogy erre sz�ks�g is van, egy�rtelmûen domborodik a takar� alatt. - �n nem fogok k�ny�r�gni neked. -felelem lassan, s legal�bb olyan jegesen, mint amilyen hangon õ igyekezett besz�lni. - �n se neked. –n�z r�m gyõzedelmesen. –Remek, m�r tiszt�ztuk is a legfõbb j�t�kszab�lyokat. - Ki kellene dolgoznunk valamif�le tervet arra az esetre, ha egyik�nk se enged. Nem gondolod? –�rdeklõd�m kiss� csal�dottan. - Mi�rt is? - Tal�n az�rt, hogy ne sz�rmazzon k�runk a k�lcs�n�s makacss�gb�l. P�ld�ul, hogy egy j�t mozogjunk az ostoba alakoskod�s helyett… - Elõjegyz�sbe vettem. –jelenti ki elhal� hangon, majd �s�t egyet. Gy�ny�rk�d�m egy sort �rz�ki technik�j�ban, majd �n is k�vetem p�ld�j�t. - De az�rt megsz�lalt�l. –suttogom a s�t�tbe. –Akkor most melyik�nk is nyert? Semmi v�lasz. - Severus… A reakci�k sz�ma egyenlõ a null�val. Gyeng�den v�gigh�zom bal kezem beg�rb�tett ujjait a mellettem fekvõ arc�n. Egy halv�nyabb rezd�l�s sem sok, annyit sem kapok. V�gigsim�tok has�n, majd kezem meg�llapodik test�n, s csod�lkozva n�zegetem Severus b�k�s von�sait. Ez hihetetlen! T�nyleg elaludt.