M�r l�tom a f�nyt az alag�t v�g�n! Tudom, hogy norm�lis esetben ez azt jelenten�, hogy meghaltam, de rem�nykedem benne, hogy az�rt m�gsem errõl van sz�. Mostan�ban nem is olyan rossz dolog �lni.
Rendben, egyre k�zeledem, �gyhogy elkezdhetem csin�lni azt, amit m�g t�rin tal�ltam ki ann� (milyen furcsa, hogy t�bb� nem fogj�k igazi t�rt�nelem�r�kkal nyûni az idegeimet): visszasz�ml�lok magamban. H�lgyeim �s uraim, aki eltal�lja, h�ny m�sodperc van h�tra g�p�nk f�nyreker�l�s��ig, aj�nd�k b�jitalszettet kap aj�nd�kba! Vajon sz�ljak a tûzõrzõnek a h�tam m�g�tt, hogy micsoda nyerem�nyj�t�kr�l marad le, ha nem teszi meg tippj�t idõben?

36-n�l kezdem. Nem tudom, honnan j�tt, esk�sz�m, hogy csak �gy eszembe jutott. Idõnk�nt h�trasand�tok, k�vet-e a kis f�ny a p�lca v�g�n: ez az egyetlen �letjel a cipõkopog�son k�v�l, amit a prof adhat, mi�ta nem hajland� r�mesni.
M�r hatn�l j�rok…�t…n�gy…nem lesz el�g…h�rom…kettõ…egy… h���t…. Egy…egy…egy… igen!! Kint vagyunk!
Vil�gos, bar�ts�gos utca, csal�d�somra sehol egy s�t�t sik�tor, ahol az ember gonoszabbn�l gonoszabb terveit v�grehajthatn�… Milyen k�r. Tal�n ez�rt nem rajong a prof a t�ny�rt, hogy ide kellett k�s�rnie.
Itt-ott n�h�ny ember m�szk�l, de nem jellemzõ a n�psûrûs�g, �gy l�tom. T�k�letes.

Meg�llok, �s v�rom Mr Rejt�lyest. Meglepõen gyorsan l�pked ahhoz k�pest, hogy alig hallani j�vetel�t. Vajon lopakod�st is tan�tanak Roxfortban?
Tal�n csak a slytherineseknek lehet r�sz�k ama kegyben, hogy felk�sz�tik õket az �letre. �gy gondolom, a ,,csendben j�n – csendben t�vozik” k�pess�g elsaj�t�t�sa az egyik leghasznosabb tev�kenys�g, amit az ember v�gezhet. �n �szt�n�sen k�pes voltam r�, mire el�rtem az �vod�skort. A rossz csal�di l�gk�r olykor m�g elõnny� is v�lhat...

Kil�p, meg�ll elõttem. Szinte kedvem lenne visszal�kni a s�t�tbe �s ut�naugrani. Ha megpr�b�lok logikusan gondolkodni, akkor is az j�n ki b�lcs elm�lked�sem v�gterm�kek�nt, hogy jobban illik õ abba a csod�s feketes�gbe, mint ebbe a makul�tlanul f�nyes utc�csk�ba. Nem g�ny ez r�szemrõl, ink�bb aff�le keserny�s b�k, melyhez hasonl�kkal olykor �nmagamat is megaj�nd�kozom.

Sz�tlanul megindul balra, miut�n ellenõrizte, hogy aki elõtte �ll, val�ban �n vagyok, teh�t nem v�ltoztam �t az alag�tban valaki m�ss�. Nem hinn�m, hogy zavarn�, ha m�gis megt�rt�nt volna valami ehhez hasonl� –b�r van egy olyan �rz�sem, hogy Pamela Andersont nem tudn� besz�lgetõpartner�nek elfogadni, de az�rt val�sz�nûs�tem, hogy Celine Diont vagy a Nightwish �nekesnõj�t k�pes lenne �rt�kelni.

Most l�tom csak, milyen borzaszt�an muglisan gondolkozom –mugli �nekesek, zen�k �s k�nyvek, ebbõl �ll a tud�som –�s m�g b�szke is vagyok r�. Ezt j�l elsz�rtad, Voldi!
�gy tûnik, egy�ltal�n nem zavartatja mag�t az �n professzorom, h�tra se n�z, hogy k�vetem-e. Ebben a pillanatban k�t magyar�zatot tartok lehets�gesnek viselked�s�re: 1. nem �rdekli, hogy lemaradtam �s az�ta m�r farkascsorda falatozik csontjaimon, �s 2. oly hihetetlen m�rt�kben megb�zik intelligenci�mban �s �t�lõk�pess�gemben, hogy egy percig se k�telkedik abban, hogy egy ember egyszerû k�vet�se nem haladja meg k�pess�geimet.

Mivel pozit�v hangulatban vagyok, hajland� vagyok a kettes v�laszt megjel�lni; de ha az �r a k�zelj�võben felbõsz�t, haboz�s n�lk�l az elsõt fogom hitelesnek elfogadni, �s bossz�m rettenetes lesz.

M�r ott is lenn�nk? Eg�szen elmer�ltem m�r a k�l�nf�le b�ntet�sek ki�kuml�l�s�ban, s bevallom, nem �r�l�k, hogy kiz�kkentettek.
Snape ism�telten l�tsz�mellenõrz�st tart, s bizony�ra el�gedettebb az eredm�nnyel, mint �n. Bev�r, s �n felz�rk�zom mell�.
- Elsõre kiss gyomorfacsar� lesz, de az�rt pr�b�lja meg megakad�lyozni, hogy a reggelije rajtam landoljon. –jegyzi meg, majd laza mozdulattal �tfonja karjaival cs�põmet –engem senki sem k�rdez, hogy �nyemre van-e a moleszt�l�s. Hi�ba, a di�kjogok lej�rt t�m�nak sz�m�tanak Britanni�ban –sejt�sem szerint a vil�g minden m�s orsz�g�ban is.
Mag�hoz von, test�nk szinte �ssze�r. Azt�n.. Elhamarkodottan �t�ltem meg az elk�vetkezõ helyzetet. �ssze�r.
Fej�t az arcom mell� szor�tja, s a f�lembe suttogja, �rzem meleg lehellet�t a nyakamon: -K�sz�lj�n fel.
Magam is erõsen �tkarolom a cs�põj�t, semmi p�nz�rt nem v�rn�k arra, hogy m�g erre is utas�t�st kapjak –vagyok �n annyira �n�ll�, hogy r�j�jjek, mit kell ilyenkor tenni. Titkon belevigyorgok tal�rja finom sz�vet�be; eg�szen viccesnek tartom, hogy hozz�m kell �rnie, pedig sz�vesen elker�ln� a dolgot. Bizony�ra att�l tart, hogy a v�g�n m�g �ldozatul esik az �n v�gzetes vonzerõmnek. Senki nem t�j�koztatta ezen k�pess�gem hi�ny�r�l?
K�pzelem, mennyire f�lhet az �ltalam ma elfogyasztott �tkektõl –el�g szorosan �llunk, egy jelzõ erre nem is kifejez�s sz�momra.
Ha tudn�k hoppan�lni, se �ruln�m el.

A k�vetkezõ pillanatban r�nt�st �rzek a testemben; az �rz�s legink�bb valami durva vid�mparki sz�rakoz�eszk�z hat�s�nak tûnik. Hat�rozottan nem rossz. Senki nem gondolt m�g arra, hogy a k�z�s hoppan�l�st szabadalmaztatni k�ne, mint klassz j�t�kot? A hull�mvas�t ehhez k�pest bagatell �gy.
Severus nem hagy idõt arra, hogy elgondolkozzak vil�gmegv�lt� t�megsz�rakoztat�si terveimen; mielõtt t�ls�gosan erõs k�sztet�st �rezn�k arra, hogy kezem hagyjam lejjebb siklani, kibontakozik a k�nyszer�lel�sbõl, �s elindul az utc�n. Szinte k�r�l se merek n�zni; minden energi�mat abba fektetem, hogy ne maradjak le mellõle. Ez a hely m�r cseppet sem n�ptelen, s a n�p ki van eresztve, hogy szabadon �sszem�szk�lhassa a ter�letet. Ez h�t az Abszol �t.

Meglepet�sszerûen bel�p egy elhanyagolt k�lsejû �zletbe, melynek r�gies hangulata bennem azonnal bizalmat �breszt –kedvelem az antik �rukat, b�r ez a tulajdons�gom sem fogja elfogadtatni velem a tan�ri kar kiv�nhedt tagjait.
- J� napot. –hallom Snape susog�s�t, s k�vetendõ p�ld�nak tartom a k�sz�n�st. Az �reg, aki �dv�zl�s�nkre elõsiklik a pult m�g�l, engem ink�bb valamif�le nagyhatalm� legend�s l�nyre eml�keztet –hatalmas, s�padt szemei �s f�nylõ õsz haja van, s mindehhez valami kortalan kisug�rz�sa, mintha m�r �vsz�zadok �ta itt �lne �s v�rna minket. Hm. Ha val�ban miattunk dekkol itt ennyi ideje, nem irigylem.
K�s�rteties. Ki akarok menni. �m tekintetemet foglyul ejti a t�bb ezer hossz�k�s doboz, mely feltornyozva �ll a helyis�gben.
- �h! Severus! Severus Snape! –siklik k�s�rõmre tekintete. –Tiszafa, tizenhat �s f�l h�…
- El�g lesz. –v�g k�zbe szigor�an Snape. Tal�n a var�zsl�k sz�m�ra intim titoknak minõs�l a p�lcam�ret... –A h�lgynek kell megfelelõ p�lca, �s nincs sok idõnk.
Az �regember nem adja jel�t, hogy megs�rtõd�tt volna, mert a tan�r durv�n megf�kezte a nosztalgi�l�sban -ehelyett r�m emeli gy�ngyh�zf�nyû tekintet�t. M�g mindig ki akarok menni.
- Mi a neve? –k�rdi l�gy, szinte t�lvil�ginak tûnõ hangon.
- Wallace. Susan Wallace. –felelem, s k�zben megpr�b�lom ut�nozni a professzor hat�rozott fell�p�s�t, hiszen az im�nt l�thattam, hogy bev�lt.
Kik�sz�t az �reg ves�bel�t� pillant�sa.

- Majd megl�tjuk, Miss Wallace, melyik lesz az �n sz�m�ra a legjobb. Melyik a p�lcatart� keze?
Tekintetem Snape-re siklik, s eszembe jut, hogy õ bal kez�ben tartotta. Nagy k�r, hogy �rni nem l�ttam m�g, �gy megtudhatn�m, hogy val�ban balkezes-e vagy sem.
- A jobb. –k�zl�m v�g�l. Ebben a helyzetben nem tartom aj�nlatosnak a bizonytalankod�st. A jobb a p�lcatart� kezem, mert abban fogom tartani �s k�sz.
Ollivander –mert ezt a nevet hirdeti a c�g�r az �zlet felett- elõh�z a zseb�bõl egy m�rõszalagot, �s karomat ide-oda hajl�tgatva m�regetni kezd.
- S hogyhogy ily k�sõn, hm? –k�rdi bizalmaskod� hangon.
Nem tudom mire v�lni a k�rd�st, tan�cstalanul Severusra meredek, elfelejtve azt, hogy ez bizalmam t�ls�gosan erõs kimutat�s�nak sz�m�t. V�g�l is m�r azzal kimutattam, hogy �tkaroltam a hoppan�l�sn�l. Ha a pokolba k�v�nt volna mag�val vinni, megtehette volna.

- Eddig a mugli rokonaival �lt, nem volt lehetõs�ge r�. –feleli õ olyan �llel, mely nagybetûkkel �zeni: Eddig, �s ne tov�bb!
Ollivander b�lint �s folytatja a m�ricsk�l�sem. M�r �ppen kezd kib�rhatatlanul zavar� lenni e tev�kenys�g, s az sem jav�tja a hangulatomat, hogy idõk�zben a szalag �n�ll�s�totta mag�t –mikor az lehullik a f�ldre. Az �reg odal�p az egyik polchoz, �s r�vid kotor�sz�s ut�n a kezembe nyom egy p�lc�t.
- Meggyfa, s�rk�nysz�vizomh�r, tizenh�rom h�velyk hossz�.
- Lengesd meg. –t�togja fel�m szinte hang n�lk�l Snape. K�ld�k fel� egy h�l�s-hitetlenkedõ pillant�st, �s eleg�nsan lend�tek egyet a p�lc�val, az ap� elõtt azt m�melve, hogy term�szetesen r�g tiszt�ban vagyok azzal, mit is kell csin�lnom most. Ut�bbi viszont nem �rt�keli ezt a gesztust, r�gt�n kikapja a kezembõl �s egy �j ut�n ny�l.
- Tiszafa-fõnixtoll kombin�ci�, t�z h�velyk.
Hasonl�an esem�nytelen v�gkifejlet.
- �benfa �s s�rk�nysz�vizomh�r, tizenegy h�velyk.
Semmi olyan, amitõl b�rmelyik�nk is boldog lehetne.
- Magyal-egyszarv�szõr, kilenc �s f�l h�velyk…
- B�kk, egyszarv�szõr, nyolc h�velyk…
- Tiszafa, s�rk�nysz�vizomh�r, tizenh�t h�velyk…
- Magyal, s�rk�nysz�vizomh�r…..

V�g�l m�r nem is sz�molom, h�ny p�lca ment v�gig a kezemen, de megvan az vagy negyven is. Snape is bizonytalan, l�tom a szem�ben. Hogy mi a fen�t v�rnak, nem tudom, tal�n vizet k�ne fakasztanom a botb�l vagy valami hasonl�, de a l�nyeg az, hogy nem t�rt�nt csoda. Tal�n nem is vagyok boszork�ny… Mindegy, a hoppan�l�s�rt m�r meg�rte az eg�sz felhajt�s.
- Nagyon-nagyon neh�z kuncsaft… Roppant k�l�n�s. M�r a legfurcs�bb kombin�ci�kat is kipr�b�lta. –az �reg szem�ben term�szet�tõl idegen megr�k�ny�d�s �l.
- Tal�n… -borzaszt�an ijesztõ l�tni, hogy m�g Severus is v�ghat �rtetlen k�pet. Egy vil�g t�rt bennem �ssze.
- Igen? –fordul fel� Ollivander tan�cstalanul.
- Tiszafa, tizenhat �s f�l h�velyk, v�mp�rhajsz�l.



Az ap� sz�ja megr�ndul.
- �nnel kiv�telt tett�nk annak idej�n, Mr Snape, �n is tudja. Csak a s�t�ts�g eme l�nyei ir�nti lelkesed�se miatt…
- Igen, tudom. –v�g k�zbe tan�rom; furcs�n csillog a szeme. –De ne mondja, hogy nem k�sz�tett n�h�ny m�solatot vagy legal�bb egy hasonl�t. Szerintem az mûk�dne.
- Szesz�lyesebb� teszi a p�lc�t, mint a v�lahaj! Nem szok�som haszn�lni egyiket sem…
- Van a rakt�ron vagy nincs? –szak�tja f�lbe ism�t Snape. Mielõtt megd�nthetn� a ,,legt�bbsz�r v�gott m�sok szav�ba” c�men fut� rekordot, �n is megsz�lalok:
- Szerintem az j� lenne.
Tudom, kolossz�lis megsz�lal�s vagy h�sz perc hallgat�s ut�n, de tõlem most ennyi tellett. F�radt vagyok, egzalt�lt, �s agg�dom a bennem �lõ m�gia l�t��rt. Nagyon.
Ollivander lassan b�lint. –Pr�b�ljuk ki. –jelenti ki cs�ggedten, s a p�lcapr�b�lgat�saim idej�n õt jellemzõ �nnep�lyes izgatotts�g teljess�ggel hi�nyzik a hangj�b�l. Mintha az im�nt vallottam volna be, hogy sz�rny vagyok k�t nagy agyarral, �s boltosb�csikat eszem eb�dre.

Eltûnik a bolt rakt�ri r�sz�ben, s r�pke t�z perc eltelt�vel –mik�zben a kutakod�s vad hangjai hallatszanak ki- visszat�r h�rom kis, ez�stsz�n pap�rba csomagolt dobozzal. Mindh�rom p�lc�t kiszedi rejtek�bõl, �s egym�s mell� helyezi a pultra.
- Tiszafa, tizenhat �s f�l h�velyk, v�mp�rhajsz�l. –mutat az elsõre. –Az �n p�lc�j�nak pontos m�solata, Mr Snape. �s ez itt –mutat a k�vetkezõ, n�mileg r�videbb eszk�zre- magyal, tizenn�gy h�velyk, ugyeb�r szint�n v�mp�rhajsz�l… A harmadik pedig –mutat mind k�z�l a leghosszabbra- fûzfa, tizennyolc h�velyk, �s persze szint�gy…
P�r pillanatig gy�ny�rk�d�m a vesszõkben, s oda sem figyelek m�r, mit hadov�l az �reg. Kezemmel �br�ndosan meg�rintem a halv�nyz�ldes �rnyalat�, finom harmadikat. A k�vetkezõ m�sodpercben vissza is r�ntom ujjaimat –a p�lca v�g�bõl v�r�s folyad�k t�r elõ, s mint balj�s sz�kõk�t, szinte el�rasztja a pultot.
Az ap� szeme felcsillan, �s r�mered a jelens�gre.
- Nos igen, van ez a rossz tulajdons�ga a fajt�juknak, hogy borpatakot �ntenek, ha r�lelnek a gazd�jukra.

Snape szinte csal�dottan n�zegeti az elsõ p�lc�t. Sejtem, mire gondolhat, s mire Ollivander felkapja kiv�lasztott p�lc�mat egy balj�s cseng�sû Becsomagoljam? felki�lt�ssal, �n m�r lend�tem is az elsõ p�lc�t. Snape-� pontos m�solat�t.
�s nem t�rt�nik semmi.
Hi�ba, �gy tûnik, a p�lca v�lasztja gazd�j�t, s ahogy nem kellettem annak a kismilli�rd ,,felpr�b�lt” eszk�znek sem, �gy nem �rez megfelelõnek tan�rom p�lc�j�nak ikertestv�re sem.