A t�j kihalt volt �s csendes. V�szj�sl�an nagy volt a csend, csak az esõcseppek tompa kopog�sa t�rte meg vagy n�ha egy-egy bagoly panaszos huhog�sa. A kik�vezett, r�gi �ton ekkor l�ptek zaja hallatszott. R��rõs l�p�sek voltak, az illetõ bizony�ra nem sietett..Lassan egy alak bontakozott ki a s�t�tbõl. Egy nõi alak hossz�, fekete k�penyben. A nõ a kez�ben egy sz�l r�zs�t szorongatott. Egy fekete r�zs�t... Igen, feket�t, ez a gy�sz sz�ne. A nõ ugyanis gy�szolt. Imm�r t�bb, mint 10 �ve...
Az �tnak lassan v�ge lett, a nõ bel�pett a nyikorg� vaskapun. A telihold ez�st�s f�nye megvil�g�totta a rengeteg s�rt. A temetõ hatalmas volt, a f�ld minden n�gyzetm�ter�bõl keresztek magasodtak, jelzve, hogy alattuk valaki v�gsõ nyugalmomra lelt.
A nõ m�gis hat�rozott l�ptekkel indult el a s�rok erdej�ben. P�r perces n�ma gyalogl�s ut�n meg�llt egy, a temetõ sz�l�n�l l�võ s�rkõn�l, ami meglehetõsen elhagyagoltnak tûnt. Vastag avarr�teg bor�totta, mivel az õsz kezdett lassan t�lbe fordulni. K�zelebbl�pett; a fekete m�rv�nyba egy angyal volt belev�sve �s mellette arany betûkkel egy megkopott n�v: Harry Potter.
Az angyal a rem�ny �s a boldogs�g szimb�luma, a nõ most m�gis a hal�l h�rn�k�t l�tta benne. Ajkait �sszeszor�tva pr�b�lta elfojtani felt�rni k�sz�lõ zokog�s�t. Azt�n egyszercsak utat t�rt magan�k a szem�bõl egy k�v�r k�nnycsepp, hogy azt�n arc�n v�gigfolyva ajkai k�zt meghaljon... �gy �rezte, mintha forr� viasz �ml�tt volna v�gig az arc�n.
F�jdalmas eml�kfoszl�nyok f�rkõztek be az elm�j�be, Harryre gondolt... K�nj�ban megszor�totta a r�zs�t. Annak t�visei m�lyen belef�r�dtak a h�s�ba, melybõl nyomban kiserkent a v�r. Nem t�rõd�tt m�r vele.
Az esõ m�g jobban r�kezdett, mintha Isten is a nõvel egy�tt hullatn� a k�nnyeit. Arc�t az esõvel keveredett saj�t k�nnyei �ztatt�k. Mostm�r nem b�rta tov�bb; t�rdre rogyott �s szabadj�ra engedte a k�nnyeket, melyek kikiv�nkoztak belõle.
A t�voli f�k rejtek�bõl egyalak figyelte. Õ is fekete k�penyt viselt, melynek egyik zseb�ben ott lapult egy tõr. Arc�t eltakarta a csukly�ja, de m�g �gy is j�l kivehetõ volt a szem�be l�g� v�r�s hajtincs. Ron Weasley volt az...
A nõ f�jdalmasan bele�lv�lt�tt a s�t�ts�gbe:
-Mi�rt kellett �gy lennie!? Harry... Harry, �n mindigis t�ged szerettelek!
Erre Ron keserûen elmosolyodott �s alig hallhat�an suttogta:
- �n pedig t�ged, Hermione...
Jobb kez�t becs�sztatta a zseb�be �s ujjaival memarkolta a tõr hideg nyel�t...
K�zben egy dallam csend�lt fel a fej�ben:
"Love's the funeral of hearts
And an ode for cruelty
when angels cry blood
On flowers of evil in bloom
The funeral of hearts
And a plea for mercy
when love is a gun
Separating me from you "

folyt. k�v.