. �reztem ahogy a v�re sz�guld az ereimben, majd enyhe h�nyinger fogott el. A szemem k�pr�zott, olyan �rz�s volt, mintha lebegn�k. A sz�jam kisz�radt, s�polt ahogy leveg�t vettem. A sz�vem �r�lt temp�ban vert, majd annyira lelassult, hogy alig �reztem, hogy dobog. Amilyen gyorsan j�tt, olyan gyorsan m�lt el az �talakul�som. El�gg� kimer�ltem. Bruce egy t�kr�t adott a kezembe. Azt hittem, a v�mp�rok nem l�tszanak a t�k�rben. T�vedtem… Egy kicsit megv�ltozott az arcom. A s�padts�gom megmaradt, de a szememben eddig ismeretlen szenved�lyes t�z lobogott. Von�saim kisimultak, szem�ld�keim �vesebbek lettek, ajkam kipirult, �llkapcsom sz�gletesebb lett, hossz� s�t�tsz�ke hajam csillogott. Bruce v�re m�g mindig az �llamon piroslott, �s id� k�zben megalvadt.
-Az �talakul�sod m�g nem fejez�d�tt be. A fogaid, szemeid m�g nem fejl�dtek ki- mondta halkan a v�mp�r, �s b�szk�n n�zett r�m.
-�s most mi lesz?
-�jszaka mutatok n�h�ny dolgot.- mondta titokzatosan. –Most aludj.
T�nyleg f�radt voltam, �gyhogy ism�t �lomba mer�ltem.
M�r bes�t�tedett, mikor kivetett az �gy. A h�z s�t�tbe burkol�zott, �gy nem volt mit�l f�lnem. Les�t�ltam a l�pcs�n, hogy jobban k�r�ln�zhessek. V�gigj�rtam a konyh�t, a nappalit, az el�szob�t, majd benyitottam az emeleten l�v� szomsz�dszob�ba. Az �res volt kiv�ve egy nagy b�kkfa kopors�t, melyet lakk bor�tott. Nem akartam megzavarni Bruce-t. M�r az ajt�gombon volt a kezem, mikor megnyikordult a kopors� fedele, �s a v�mp�r emelkedett ki bel�le, mik�zben a szemeit d�rzs�lgette.
-K�rben�zt�l a h�zban?- k�rdezte �s�tozva.
-Igen, de nem akartalak fel�breszteni.- mondtam bocs�natk�r�en.
-Semmi baj, magamt�l keltem fel. Szerezn�nk kell neked is egy rendes kopors�t, hisz m�gsem aludhatsz egy �gyban!
Kim�szott f�szk�b�l, �s kiment a szob�b�l. �n k�vettem. M�r nem f�jt semmim, �s mintha egy kicsit er�sebb lenn�k…
-Szereztem neked ruh�t, de van egy bar�tom, akit�l kapsz m�g. Vedd fel ezeket, nemsok�ra indulunk.- utas�tott. A szob�mban azt�n �t�lt�ztem. Csupa fekete holmit l�ttam, kiv�ve a f�ls�t, mely v�r�s, majdhogynem bord� b�r volt. A g�nc�ket mintha r�m �nt�tt�k volna.
K�v�ncsi voltam, hogy hova megy�nk, �s mit csin�lunk majd az �jszaka folyam�n. A fel nem tett k�rd�seimre hamarosan v�laszt kaptam. Felment�nk a padl�sra, onnan Bruce kim�szott a tet�re, �s felh�zott mag�val. Olyan volt, mintha a l�ba megtapadt volna a cserepeken, �gy, hogy meg
sem kellett er�ltetnie mag�t. A karjaiba vett, de olyan gyorsan, hogy nem l�ttam a mozdulatot, egyszer csak ism�t az er�s karjaiban fogott, �reztem, hogy er�sen tart, biztons�gban �reztem magam. M�ly hangj�n �gy sz�lt: -Le fogunk ugrani innen, de ne f�lj, a zuhan�s k�zben a leveg�ben fogunk maradni, ne izgulj!
M�r nem voltam biztos abban, hogy biztons�gban vagyok. Rettenetesen gyorsan fut�snak eredt a tet�n, �s elrugaszkodott a sz�l�t�l. Furcsa, k�t nap leforg�sa alatt m�sodszor k�t�k ki a tet�n… Biztos voltam benne, hogy lezuhanunk, de m�g j�val a f�ldet �r�s el�tt, mintha egy er� felfel� h�zott volna minket, �s a k�vetkez� pillanatban m�r m�terekre voltunk a tet� f�l�tt. Lebegt�nk, azt�n Bruce elindult d�lnek.
-Mindig a magasb�l kell elindulni? -k�rdeztem.
-Nem sz�ks�ges, de k�nnyebb. V�g�l is b�rhonnan fel lehet sz�llni. Mondtam, hogy nem kell f�lned…- mondta mik�zben a fej�t cs�v�lta.
-Hova megy�nk?
-El�sz�r esz�nk. Megmutatom hogy kell.