Nagyj�b�l egy �ra eltelt�vel, Remus felment Rose szob�j�ba, hogy bocs�natot k�rjen. Illendõen bekopogott, majd sz�pen lassan benyitott. A szoba �res volt, legal�bbis annak tûnt. A mosd� fel� az ajt� r�snyire volt nyitva, a villany f�l volt kapcsolva.
- Rose? – n�zett k�r�l Lupin a szob�ban. Ahhoz k�pest, hogy milyen kicsike, ar�nylag rendezett szoba volt. A nõt azonban nem tal�lta. F�l�nken ben�zett a mosd�ba, nehogy Rose mondjuk �pp f�rdik, �s nem hallja õt, mert az el�gg� kellemetlen lenne mindkettõj�knek. De Rose ott sem volt. Lupin �pp gondolataiba mer�lve fordult meg, hogy vajon hol lehet Rose, amikor h�rtelen szembe tal�lta mag�t a keresett szem�llyel. - Jaj… - riadt meg Remus.
- Nocsak, szia. Rossz a lelkiismeret�nk? – mosolygott elbûv�lõen Rose.
- Dehogyis. – v�gta r� Lupin, de k�zben nyelt egy nagyot. – Hol volt�l?
- �n? Itt, a szob�ban. Gondolom annyira el volt�l foglalva, hogy �szre sem vett�l… - Rose elindult az asztal fel�, hogy helyet foglaljon.
- De h�t, �n j�l k�r�ln�ztem. – n�zett a nõ ut�n Lupin. Amint Rose le�lt, Remusnak a szem�be �tl�tt, hogy nyitva van az ablak, ami id�ig z�rva volt. Bej�tt volna az ablakon? Ezen az �tleten j�t nevetett mag�ban, majd õ is helyet foglalt az asztaln�l, a nõvel szemben. – Szeretn�k besz�lni veled.
- Mondjad csak. Hallgatlak.
- Teh�t. Elõsz�r is, bocs�natot szeretn�k k�rni az ut�bbi viselked�sem�rt, neked volt igazad.
- Semmi gond.
- M�sodszor is. Gondolom hallott�l m�r a Black �r�k�s�d�si dologr�l.
- Igen, hallottam. De ez most hogyan k�tõdik Siriushoz �s a lecsukat�s�hoz?
- V�rj, mindj�rt elmagyar�zom. Teh�t, Sirius lecsukat�si oka az volt, hogy Hal�lfal� meg minden, �s a Hal�lfal�s dolgot azzal t�masztott�k al�, hogy az apja is, �s az anyj�nak a sz�lei is a S�t�t Nagy�r szolg�lat�ban �lltak. �s hogy Sirius apja, Grus, sz�vtelen �s kegyetlen gyilkos volt. Na, ezt meg tudom c�folni. �gyhogy, kezdõdhet a nyomoz�s, mert �n ezt meg tudom c�folni.
- Van pap�rod? – keltette fel az �rdeklõd�s�t Rose-nak a dolog. – Mert te is tudod, hogy csak azzal lehet bizony�tani azt..
- Persze, hogy van… N�lam van az �r�k�s�d�si pap�r. Tess�k… - ny�jtott �t a nõnek egy nem t�l nagy pap�rk�t. – Kezd olvasni, �s megn�zem, hogy neked mi a fura benne. – Rose neki is �llt olvasni a pap�rt, de a v�ge fel� meg�llt.
- F�lv�r fiam? – h�zta �ssze a szem�ld�k�t a nõ. – Grusnak f�lv�r fia van? �n �gy tudtam, hogy… hogy õ aranyv�rû volt… Nem �gy van?
- Dehogy nem. Grus de m�g mennyire, hogy aranyv�rû volt.
- De Orion is… A feles�ge nem volt aranyv�rû?
- Olvasd el m�g egyszer. Hangosan.
- Minden �rt�kemet, az �n egyetlen f�lv�r fiamra hagyok. – id�zte Rose a sz�veget.
- Igen. Pontosan.
- De h�t, Siriusnak testv�re is volt, Regulus. Teh�t õk nem lehetnek az �r�k�s�k, egyik�k sem… - �rtetlenkedett Rose.
- Sz�val. Mindenki �gy tudja, hogy Sirius �s Regulus testv�rek. A val�s�gban csak f�ltestv�rek. Apjuk azonos, anyjuk k�l�nb�zõ. – Rose-nak t�gra ny�ltak a szemei. – Grus ugyanis bar�tnõt tartott, amit nem neh�z elk�pzelni, mivel Orion nem volt �ppen az a t�pus, aki kedves, csal�dszeretõ, �s meg�rtõ, pedig Grus igenis szeretetre v�gyott. A nõ neve Lanah Pidgeon volt. Kutattam, �s kider�tettem, hogy Lanah egy �vvel volt fiatalabb Grusn�l, �s a Holl�h�tba j�rt. Muglisz�rmaz�s�, barna haj �s barna szem, ak�rcsak te.
- De mond csak. Honn�t szeded azt, hogy bar�tnõje volt?
- El�rulom, hogy �n Siriussal kapcsolatban nagyon r�g õrz�k egy titkot. Amikor m�g olyan 14 �vesek lehett�nk, az egyik sz�netben, asszem t�li sz�netben, Sirius tartott egy ottalv�s bulit a nagy Black k�ri�ban. Az apja akkor m�r halott volt, anyja pedig Regulussal kimentek valami nyaral�ba, mert ut�lt�k a hangzavart, �s mi, hogy is mondjam, el�gg� hangosak voltunk. Teh�t, csak �n, Sirius, James, Lily �s a bar�tnõje, Jane voltunk ott. Sirius a saj�t szob�j�ban, James Regulus�ban, Lily Orion�ban, Jane asszem a vend�gszob�ban, �n pedig Grus szob�j�ban aludtam. R�m�lmom volt, tiszt�n eml�kszem, �s alv�s k�zben lefordultam az �gyr�l, belekapaszkodtam az egyik fi�kos szekr�ny foganty�j�ba, �s amint leestem, h�ztam azt is magammal. Nem csaptam szerencs�re nagy zajt, de minden kiborult belõle. Tele volt pap�rokkal, �s ahogyan jobban szem�gyre vettem õket, r�j�ttem, hogy azok levelek. Lanah Pidgeon-tõl kapta õket valaki, �s ahogy beleolvastam, mert �n ilyen k�v�ncsi ember vagyok, �s minden bizonnyal a Grutusk�m, gondolom csakis Grus lesz az. Elolvasgattam a leveleket, �s el�gg� kedvesnek tal�ltam a nõt. �m nem csak leveleket tal�ltam a fi�kban. Hanem egy napl�t is. Gondolhatod, hogy ki�. M�r nagyon furdalt a k�v�ncsis�g, ez�rt beleolvastam. Nem tudom elk�pzelni, hogy mit olvastam. Azt, hogy Grus ugye nem �pp boldogan vette el Oriont, de el kellett neki. De ugyanekkor, Lanaht szerette igaz�b�l. Lanah, amint v�gzett a suliban, sim�n belement hogy Orion mellett szeretõ legyen. Volt egy terv�k Grussal. Az, hogy megpr�b�lnak �sszehozni egy gyereket mihamarabb, �s ha siker�l, akkor Grusnak ott kell hagynia Oriont, �s feles�g�l kell vennie Lanaht, amit szerintem soha nem utas�tott volna vissza… Teh�t pr�b�lkoztak, csak tudod, Orionnak meg az volt a ’feladata’ hogy ut�dot sz�lj�n a Black csal�d sz�m�ra, �s ezt min�l hamarabb be akarta teljes�teni. �gy h�t, el�g sokszor pr�b�lkoztak, mire az j�tt ki, hogy Orion is, �s Lanah is teherbe esett, nagyj�b�l ugyanabban az idõben, �gy nem lehetett eld�nteni, hogy melyik lett elõbb v�rand�s. Csak egy dolgot tehettek, v�rtak. Lanah elõbb ker�lt be a sz�l�szetre, �s elõbb is sz�letett meg a gyermeke, t�bb mint egy �r�val! Grusnak szerencs�je volt, vagy, hogy is mondjam, nem is..
Lanah belehat a sz�l�sbe, Orionnak viszont halott gyermeke sz�letett, de errõl nem kapott tud�s�t�st. Grus elint�zte, hogy Orionhoz vigy�k be Lanah fiacsk�j�t, akit egy csillagr�l neveztek el, Siriust. Sirius teh�t f�lv�r, �s nem is Orion gyermeke. Grus mindent elsim�tott, akit im�dott igaz nem lehetett vele eg�sz �let�ben, de Siriusban tov�bb �l az a kedvess�g, figyelmess�g �s szeretet, ami Lanahban is megvolt. Grus ez�rt is v�dte mindig feles�g�tõl legkedvesebb fi�t, ha a nõ m�r t�ls�gosan olyan hat�rra l�pett, hogy ’mert az any�d vagyok’, ilyenkor mindig k�zbesz�lt.
- H�ha. Ez nagy. Teh�t Sirius is �gy tudja, hogy Orion fia, mik�zben pedig egy nagyon kedves nõnek a gyermeke. Sz�val Sirius f�lv�r. Mik der�lnek ki.
- Bizony, f�lv�r ak�rcsak �n vagy te. Orion mindig arra tan�totta, hogy �gy viselkedjen, ahogyan az elv�rhat� tõle, mint aranyv�rûtõl, de Siriusnak nem nagyon fûl�tt hozz� a foga, nem is viselkedett �gy, ahogyan parancsolt�k. El�gg� engedetlen kis gyerek volt.
- Akkor m�gis csak Sirius az �r�k�s.
- Bizony, de neki el ne mond! Maradjon ez csak a mi titkunk. Neki nem kell megtudni, v�g�l is, minek. Ez Grus legf�ltettebb titka, ne terjessz�k el. Egy�bk�nt is, õ azt akarta, hogy Sirius soha nem tudja meg ezt a dolgot, �ljen csak �gy, abban a tudatban, hogy aranyv�rû. Grus sz�m�ra a v�r, nem volt minden. Õ Lanaht is aranyv�rûnek tekintette, belsõ �rt�kei egy aranyv�rûvel szemben hatalmasak voltak, �s õ ezt n�zte csak. Teh�t Sirius, ha �gy n�zz�k, aranyv�rû. K�t, lelkileg tiszta ember fia, j� tal�n Grusnak a k�teless�gein�l fogva, volt n�h�ny piszkos �gye, de ez csak a lelkiismeret�n m�lott.
- �rtem. Sz�val, Sirius aranyv�rû, csak nem a csal�di dolgokra kell �rteni, hanem a lelki tisztas�gra.
- Pontosan. De errõl csitt.
- Nan�, lakat a sz�mra. De most menj�nk, mert meg�g�rtem neki, hogy ma megl�togatom, �s m�g nem volt idõm leugrani hozz�…
- Oh… Sz�val ti tal�lkozgattok? – vigyorodott el Lupin.
- H�lye!! – �t�tt r� Remus fej�re egy barackot. – Nem az esetem.
- Jah, persze. M�g higgyem is el? – h�zta tov�bb a f�rfi.
- Ha �gy folytatod, t�ged is lecsukatlak, lelki nyomorodotts�g miatt… - ny�jtotta ki a nyelv�t Rose, majd kirohanta az ajt�n, �s le a l�pcsõn, nyom�ban Remussal, ak�r csak a gyerekek.

Folyt. k�v.