M�r eltelt p�r h�nap, mi�ta Rose kil�pett a Black lak�s ajtaj�n, �s elment volna a Miniszt�riumba dolgozni. Az�ta sok minden v�ltozott. Rose szinte minden nap ell�togatott a Black lak�sba, nem csak Harry miatt, hanem Sirius miatt is. Ilyenkor mindig sokat besz�lgettek. P�r h�t m�lva Rose odak�lt�z�tt Siriushoz, aki r� egy h�nappal megk�rte a nõ kez�t. Rose term�szetesen igent, mondott, �s m�r ki is tûzt�k az esk�võ napj�t, amire minden �rtelmes rokon �s bar�t meg lett h�vva. K�zt�k Remus is, aki ek�zben r�tal�lt egy nõre, aki olyannak fogadja el, amilyen. Õ volt Nicol. Nicolnak m�r volt egy l�nya, Feny, aki az elõzõ f�rj�tõl volt, csak õt meg�lt�k a hal�lfal�k.
Teh�t minden sz�pen alakult a Black csal�dban.
Ezen a napon Harry �ppen felpr�b�lta a ruh�j�t, amit majd az esk�võn fog majd viselni, mint kis koszor�s leg�ny. A t�k�r elõtt �llt, �s fintorokat v�gott a ruh�hoz.
- De ez nekem nem tetszik! Pocs�kul �ll. – nyavalygott Harry.
- Pedig j�l �ll neked. Nem tudom, hogy mi a bajod vele.
- Az eg�sszel van bajom. �n ezt nem akarom felvenni!
- Na de Harry, csak nem mehetsz meztelen�l az esk�võre. Vagy egy sz�l gaty�ban akarod kinevettetni magadat?
- Nem. – s�hajtott Harry. – De akkor legal�bb ne kellene azzal a Fenyvel egy�tt dolgoznom.
- �n kedvelem a kisl�nyt. Haragszol r�?
- Igen. – v�gta be a durc�t Harry.
- Na �s mi�rt ha szabad k�rdeznem.
- Mert. – pr�b�lta lez�rni a dolgot Harry, de nem ment olyan egyszerûen.
- Mindennek van oka Harry. Mi�rt nem szimpatiz�lsz vele?
- Mert l�ny. – fogta r� a legegyszerûbb dologra a fi�. Rose elnevette mag�t.
- Pedig �n mondom, j�l �ll neked az �lt�ny.
Ekkor azonban ajt�z�r hangja hallatszott lentrõl.
- Megj�ttem! – sz�lalt meg egy f�rfias hang.
- Sirius! – ki�ltott fel Harry, majd fut�snak indult le a l�pcsõn. Rose k�vette a kis Potter, eg�szen a bej�rati ajt�ig.
- Szia Harry. – kapta f�l az �l�be a gyerkõc�t Sirius… - H�, hogy ki vagy �lt�zve kis�reg. – n�zett v�gig a gyereken.
- L�tod hogy �r�l neked… - �rt oda sz�pen lassan a nõ.
- Tudom. – cs�kolta meg Rose-t Sirius.
- F�j! – fordult el Harry. – Legal�bb ne elõttem nyalakodn�tok… - Ezen a k�t felnõtt nagyon tevetett.
- Te kis pondr�. – nyomott egy barackot a fi� fej�re. Na menj, �s �lt�zz �t, mert indulunk. – rakta le a f�ldre Harryt, aki el is indult, de p�r m�ter ut�n visszafordult, hogy k�rdezzen valamit.
- Sirius, szerinted hogy n�zek ki?
- J�l. Nagyon j�l. – d�cs�rte a fi�t, aki lehorgasztotta a fej�t, �s csak ennyit mondott mielõtt fut�snak eredt a szob�j�ba �t�lt�zni.
- Ez nem fer, ti �sszej�tszotok ellenem!
Miut�n Harry felrohant a l�pcsõn, Rose �s Sirius �tmentek az elõszob�ba, hogy megbesz�lj�k, mi t�rt�nt ma a Miniszt�riumban. Ugyanis Sirius munk�t kapott a M�gia�gyi Miniszt�riumban, mint Auror. Egyenlõre j�l halad, mert mi�ta Harry �s Rose a k�zel�ben �lnek, forr�fejûs�ge �s h�rtelen d�he visszah�z�dott. Most m�r elõre meggondolja, mit tesz, �s gyorsan tud d�nteni k�t fontos dolog k�z�tt. Csak mivel m�g az elej�n tart, mindent le kell �rnia.
- Teh�t ma sok dolgod lesz… - s�hajtott Rose.
- Igen. 10 oldal �rnival�, az t�nyleg nem semmi.
- Biztos, hogy el akarsz j�nni vel�nk? – k�rdezte t�tov�n Rose. – Mert itthon is maradhatsz, �s akkor biztosan meg tudod csin�lni a munk�d, ha az annyira fontos.
- Nem… M�g az kellene, hogy titeket lemondjalak. – intett a nõnek, hogy �lj�n oda az �l�be. - Ti vagytok sz�momra a legfontosabb a vil�gon. – d�nt�tte a fej�t Rose Sirius v�ll�ra. – A pap�rmunka megv�r.
- Akkor j�tt�k, vagy nem? – toporgott az ajt�ban Harry. M�g a v�g�n akkora sor lesz, hogy be sem �r�nk majd m�g este sem!
A k�t felnõtt fel�llt, majd sz�pen lassan szedelõzk�dtek, m�g v�g�l elindultak.
- Biztos, hogy nem fog f�lni Harry? – k�rdezte Rose, mik�zben az utc�n s�t�lgattak.
- Biztos.
- �s ugye sz�t fogadsz, ha azt mondjuk, hogy ne ny�lj be a r�cson, akkor nem fogod az�rt is azt tenni, mint amit megtiltottunk ugye? – h�zta �ssze a szem�ld�k�t Black.
- Meg�g�rem. – mosolyodott el Harry.
- Nono, akkor nem megy�nk el a j�võ h�ten a Quiddicsmeccsre kis�reg. – Harry megr�m�lt.
- Nem? – k�rdezte szinte macskav�kony hangon.
- De nem �m, ha rossz leszel…
- Ok, j� leszek, csak menj�nk el…
Hamar oda�rtek, ahova indultak. Egy hatalmas kapu elõtt �lltak, amire az volt ki�rva, hogy „ Danagen Bestiakertje” A kapu k�t tart�oszlop�t mindenf�le kevert �llatok d�sz�tett�k, mint p�ld�ul a macskal�, aminek a feje macska, de a t�bbi testr�sze l�, vagy mint a Farke, aminek az elsõ testr�sze farkas, a m�sik sz�cske lenne, csak szõr�sen, �s �rdekes, le nem �rhat� l�bakkal.
- Na, meg is �rkezt�nk. – csapta �ssze a kez�t Sirius. – Akkor menj�nk is be.

Folyt. K�v.