5. fejezet- Emberből vámpír
Sam iszik Bruce véréből, így maga is sz éjszaka teremtmnényévé válik.
Még sötét volt, mikor arra ébredtem, hogy Bruce a vállamat rázogatta. Mosolyogva nyújtott át egy tálcát amin a reggelim volt. Nagyon éhes voltam, gyorsan felfaltam mindent. -Döntöttél már?- kíváncsiskodott. -Igen. Elfogadom az ajánlatodat.- mondtam, és magam is meglepődtem, hogy milyen határozottan csengett a hangom. -Ez jó hír. Sietnünk kéne. Ha felkészültél, szólj. Én addig elsötétítem az ablakokat. Ideges voltam, hisz ez nem mindennapi dolog. Ez lesz az új életem. Furcsa érzés fogott el. Hallottam, ahogy a függönyöket elhúzza, majd a lépteit a lépcsőn. Segített kikászálódnom az ágyból, hálóingem gyűrötten lógott sovány testemen. -Annyiból áll a dolog, hogy iszol a véremből.- úgy mondta, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga. Már látszottak a szemfogai, amitől egy kicsit megijedtem. Bólintottam, hogy kezdhetjük. Előttem állt, így láttam minden mozdulatát. Bal csuklóját a szájához emelte, és egy beleharapott. A sebből vér folyt le az állán, karján. Szája, fogai vörösek voltak. Csuklóját felém tartotta, várt hogy hozzálássak. Szájamat a sebre tapasztottam, rögtön megéreztem a vére ízét, ahogy az a számba csordogált. Azt mondta jól csinálom, csak szívogassam. Elég perverznek hangzott a kérése, de teljesítettem. Minél jobban szívtam, annál több vér ömlött a számba. Egészen elfelejtkeztem magamról, Bruce hangjára feleszméltem. -Ennyi elég lesz.- mondta sóhajtozva. Én elengedtem a kezét, ő már odakészítette a gézt, és egyéb kötszereket. Gyorsan ellátta a sebet. Láthatóan szédült a vérveszteségtől, bár nem tudom, hogy mennyit ittam meg. Szájam, állam a vérétől vöröslött, de nem zavart. Vártam, hogy történjen valami, és visszaültem az ágyra. Nem kellett rá sokat várjak. Éreztem ahogy a vére száguld az ereimben.
|