HIS INFERNAL MAJESTY- H.I.M.
HIM
 
Menü
 
Pretending
 
Ville Valo
 
Galléria
 
Dalszövegek
 
Figyellek téged...
 
Dalszövegek magyarul
 
Razorblade Romance
 
Screenshots
 
Ville dalol
 
Így készült...
 
 
Szavazás
Szerinted jó lesz az új album?

Punkosabb, gyorsabb, agresszívabb oh yeah!
Remélem inkább líraibb stílusú lesz!
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
Symbols
 
Vampire Heart
 
Szavazás II
Legyenek magánéleti hírek az oldalon?

Igen, persze (59 / 60%)
Semmi közünk hozzá, de azért érdekel (25 / 26%)
Nem, semmi közünk hozzá! (4 / 4%)
Nem, nem akarok több Jonnás hírt látni! (10 / 10%)

Szavazatok száma: 98

Létrehozás időpontja:
2006-07-28 06:42:21

Szavazás lezárva:
2006-11-22 16:10:22


Lezárt szavazások
 
HIM fórumok
 
 
Banners
 
Kisera: TOUJOURS PUR
Kisera: TOUJOURS PUR : 1.fejezet: A leghátsó kupé

1.fejezet: A leghátsó kupé

A történet Bellatrix Blackról szól. De nem az idős, "gonosz" Belláról, hanem a fiatal, roxfortosról! A Merengő egyik legjobb írása.

1. FEJEZET: A LEGHÁTSÓ KUPÉ


Szeptember elseje volt. A londoni King's Cross pályudvaron úrrá lett a reggeli nyüzsgés. A hömpölygõ tömegben egy kisebb díszmenet vonult el a kilences vágány irányába. Vagyishogy a tizes vágány felé... Egészen pontosan a két vágány közt haladtak, majd az egyik - a peronokat egymástól elválasztó - téglafal mellett megálltak.

-Én nem megyek be veletek.-szólalt meg kemény hangján a kis csoportot vezetõ középkorú hölgy.-Itt búcsúzzunk el egymástól. Sirius!-azzal a mellette álló tízévesforma gyerekhez fordult.-Jó utat és viselkedj...

-Tudom:Black-hez méltóan!-vágott bele ingerülten a nõ szavába a fekete hajú fiúcska és közben a szemeit forgatta.-Legalább százszor elmondtad már, anya! Ha akarnám se tudnám elfelejteni!

-De ha mégis megfeledkeznél róla-mondta szárazon Mrs Black.-Akkor majd a lányok figyelmeztetnek.-és itt a körülöttük álló három tizenéves lány felé intett a fejével.-Ugye, Bellatrix?

-Ó, hogyne Cordelia néni! Okvetlenül.-felelte sejtelmes hangon a kérdezett.-És természetesen vigyázunk is a kis Siriusra, adunk neki estipuszit minden este, meg odafigyelünk rá, nehogy túl sok édességet egyen.-sorolta a lány és gúnyosan felnevetett. A kis Sirius egy undok grimaszt küldött feléje válaszul. Eközben Mrs Black búcsút vett a másik két gyerektõl is.

-Andromeda, Narcissa! Legyetek jók! És Sirius! Még annyit fiam, hogy mindig hallgass a kuzinjaidra, mert õk már idõsebbek és jobban tudják, hogy hogyan mennek a dolgok a Roxfortban!-ezekkel a szavakkal befejezvén mondandóját Mrs Black megfordult és elindult a pályaudvar kijárata felé.

-Na, akkor gyerünk! Indulás!-adta ki a parancsot a legidõsebb lány, a hosszú barna hajú és csillogó fekete szemû Andromeda és megragadta fiatalabbik húga, a Siriusnál alig idõsebbnek tûnõ szõke Narcissa karját. Összes csomagjukkal nekifutottak a kilences és a tizes vágányok peronjait elválasztó falnak és...csodák csodája!...eltûntek. A fal mintha beszippantotta volna õket!

-Hallottam már a trükkrõl.-vetette oda lazán egyetlen mellette maradt unokanõvérének Sirius.-Állítólag sokan beparáznak tõle, pedig nem nagy szám...

-Én eddig csak egy valakirõl hallottam, aki komolyan félt átmenni a 9 és 3/4. vágányhoz. Az is csak egy sárvérû volt.-mondta unott hangon Bellatrix és a kissrácra sandított.-Most, hogy már ezt is megbeszéltük, szerintem akár el is indulhatnánk.

-Persze, menjünk.-helyeselt a fiú.-Fogadjunk, hogy én elõbb odaérek!

-Álmodozz csak tovább, kis gnóm!-Bellatrix kacagva arrébb taszajtotta unokaöccsét és szaladni kezdett a fal irányába. Sirius gondolkodás nélkül utánairamodott-ügyet sem vetve hátrahagyott csomagjaira.

Végeredményben egyszerre értek át a 9 és 3/4. vágányhoz.

-Milyen lomha vagy, Trixi!-incselkedett gonoszkodva a Black-fiú.-Nem jöhetnek túl jól a kviddicsben ezek a fáziskéséseid!

-Én a helyedben inkább befognám a pofámat és szépen visszaballagnék a túloldalon hagyott cuccaimért.-vágott vissza Bellatrix látván Sirius üres kezeit. A fiú kénytelen volt elfogadni unokanõvére jogos javaslatát és már éppen azon volt, hogy elinduljon visszafelé, amikor...

-Arra semmi szükség.-zendült fel hátuk mögött egy kellemes férfihang.-Dobby már hozza is a csomagokat.-Az átjáróban egy hosszú szõke hajú, magas és délceg tartású fiú állt. Arcán enyhe mosoly suhant át, ahogy a Black-lányra pillantott.-Szia Bella!

-Szervusz Lucius!-köszönt vissza Bellatix könnyed stílusban, majd szemügyre vette az elválasztófal mellett éppen akkor feltûnõ, csomagokkal bajlódó
kis jószágot.

-Õ Dobby, a házimanónk.-mondta undorodó hangon Lucius.-Rémesen alantas lény...Mióta az eszemet tudom, ott van nálunk. Csak az ilyen csomaghordozáshoz hasonló rabszolgamunkákat lehet rábízni, minden komoly feladat elvégzésére tökéletesen alkalmatlan.-azzal, talán hogy nyomatékot adjon szavainak, a fiú belerúgott a szóban forgó kis lénybe.

-Ó, elnézést uram! Dobby nagyon ügyetlen.-mentegetõzött a házimanó a gazdája hibájából szétgurult csomagok miatt és nekilátott azok összeszedésének.

Lucius csak sötéten elmosolyodott, majd odasúgta Bellatrixnak.

-Figyeld meg, elrúgom vagy öt méterre és még õ kér majd bocsánatot!-És minden úgy is történt, ahogy mondta:Dobby alighogy nagyot nyekkenve megérkezett a földre, már bõszen motyogta is az Elnézést!-eket meg a Már szedem is össze õket, azonnal!-okat.

A házimanó viselkedésén mindhárman jót nevettek, fõleg Sirius, akit egészen lenyûgözött Dobby repülése.

-Azta! De kemény! Bárcsak Sipor is hagyná, hogy így rugdossuk!-kiabálta lelkesen és egészen közel lopózott a manóhoz.

-Nyugodtan rúgj belé egyet-kettõt ifjú...-Lucius a kissrácról Bellatrixra emelte tekintetét.-Hogy is hívják fiatal barátodat?

-Ja, õ meg az én szánalmas kis gnóm kísérõm:Sirius.-majd a szõke fiú értetlenkedõ arcát látva hozzáfûzte.-Az unokaöcsém.

-Értem...Ígéretes gyerek.-Sirius éppen bõröndöket rúgdosott a tehetetlenül visítozó Dobby felé. Lucius és Bellatrix egyszerre nevettek fel.

-Igazi Black.-jegyezte meg a lány és megjátszott büszkeséggel nézett a kissrácra.

Még pár percig figyelték Sirius és Dobby egyenlõtlen párharcát - a mellettük elhaladók hangosan szörnyülködtek és szadizmust emlegettek - , aztán Lucius leállította a "kis szadistát" és összeszedette a csomagokat a csapzott és önvádló házimanóval.

-Akkor mi most megyünk és megkeressük a lányokat.-jelentette ki Bellatrix határozottan.

-Nos...tegyétek azt!-mondta Lucius és fürgén felpattant a vonatra.-Engem már várnak valahol. Lestrange-ék már legalább egy órája itt vannak. Lefoglalták a kedvenc kupémat-tudod Bella, a leghátsót...

-Hú, biztos tök jó lehet.-vetette oda flegma hangon a Black-lány és õ is felmászott a Roxfort Expresszre.-A leghátsó kupé... Rém izgin hangzik!-Valójában tényleg érdekelte, mitõl olyan nagy szám Lucius kedvenc kupéja, de nem akarta megadni a fiúnak azt az örömöt, hogy lássa rajta, kifúrja az oldalát a kíváncsiság. Így hát csak állt ott és unott arccal várta, hogy Sirius is felmásszon a vonatra a bõröndöket cipelõ Dobbyval nyomában.

-Dobby! Indulj el a vagon legvége felé!-adta ki a parancsot szolgájának a szõke srác, majd Bellatrixhoz fordult.-Megtisztelnél, ha útközben benéznél hozzánk.-duruzsolta.-Rod is nagyon örülne...

-Majd fontolóra veszem, hogy akarok-e örömöt szerezni neki vagy sem!-vágott vissza pimaszul a lány, azzal faképnél hagyta Luciust és elindult a vonat eleje felé. Sirius a bõröndöket maga elõtt rugdosva követte õt.

-Nézzek be hozzájuk... Nagyszerû! Malfoy most nyilván azt várja tõlem, hogy kapva kapjak a lehetõségen és rohanjak hozzájuk lógó nyelvvel, mint egy kiskutya... Na, arra várhat!-dünnyögte magában Bellatrix. Mindazonáltal minnél jobban súlykolta magába, hogy nem látogatja meg Lucius-ékat csakazértsem-alapon, annál inkább felerõsödött benne a kíváncsiság. Hogy vajon mit csinálhatnak, mit rejtegethetnek ott a fiúk. Tudta, hogy Malfoy és bandája minden évben abban a kupéban utaznak szigorúan bezárkózva és elfüggönyözve, és hogy hozzájuk még a vonatfolyosón járõrözõ felügyelõ-prefektusok sem mernek benézni...
Felötlött benne a gondolat, hogy Malfoy-ék talán lányokkal szórakozgatnak odabent és hogy talán õt is azért hívták, mert tetszik valamelyik srácnak... Rodolphus Lestrange!-villant bele Bellatrix agyába a felismerés.-Az évvégi bulin is nagyon nyomult rám... Biztos az õ kedvéért hívott oda Lucius!-Ez az eshetõség nem különösebben dobta fel a Black-lányt. A hosszú barna hajú, vékony és nagyszájú Rod-barátai így hívták a Lestrange-fiút-cseppet sem volt az esete. Magában csak "Malfoy kutyájának" hívta õt-és a többi srácot, akik még Lucius bandájához tartoztak, beleértve Rodolphus öccsét, Rabastant is.
Nem megyek be hozzájuk és kész!-zárta le magában a gondolatmenetet végül és befordult egy kupéba, melyben testvéreit vélte felfedezni két másik lány társaságában.

-Sziasztok!-üdvözölte az érkezõ Bellatrixot és Siriust Andromeda, a legidõsebb Black-nõvér.-Mi volt veletek? Tök régóta várunk rátok!

-Találkoztunk Lucius Malfoy-jal.-vetette oda nemtörõdöm stílusban Bellatrix. Narcissa és a két oldalán ülõ két lány vihogni kezdtek, ellenben Andromeda arca kissé elborult.

-Meghívott magukhoz, hogy üljek hozzájuk.-folytatta a középsõ Black-testvér és élvezettel nézte nõvére dühtõl torzuló fejét.-Nem is tudom... Talán átmegyek egy kicsit...

-Figyelj, Trixi!-kezdte Andromeda.-Lucius egy rémes alak! Nem akarom, hogy...

-Semmi közöd ahhoz, hogy kivel barátkozom!

-A nõvéred vagyok és igenis fontos nekem, hogy mi van Veled! Úgy érzem, rossz úton jársz...

-Mondja ezt Miss Griffendél!-Bellatrix egészen közel lépett testvéréhez.-Mondod ezt Te, aki ügyet sem vetsz apa véleményére! Méghogy Neked fontos a család, a vérségi kapcsolat!-szavaiból csak úgy csöpögött a megvetés.-Te sem engeded meg, hogy beleszóljanak miféle mugli-söpredékkel barátkozol! Úgyhogy hagyd ezt a szar szöveget, oké?

Odakint éles sípszó törte át a búcsúzkodó csaádtagok alkotta tömeg moraját. A vonat elindult.
Black-ék kupéjában a kis Sirius a csomagokat dobálta fel a csomagtartóra, Narcissa és kis barátnõi fejüket összedugva vihorásztak, Bellatrix és Andromeda pedig meddõ, valószínûleg már százszor átrágott vitát folytattak.

-Arról, hogy a Süveg melyik házba osztja, senki sem tehet.-mondta arcára nyugodtságot erõltetve az idõsebbik lány és mélyen húga szemébe nézett.-Én sem önszántamból kerültem a Griffendélbe hat évvel ezelõtt, ezt apáék is tudják. Egyszerûen oda osztott be!

-Persze, mert megérezte Rajtad, hogy milyen vagy! Szánalmas muglibarát...

-Nem egészen ez a Griffendélesek közös tulajdonsága!-vetette közbe Andromeda csöppnyi büszkeséggel a hangjában.

-Ja, persze! El is felejtettem:a bátorság!-harsogta gúnyosan Bellatrix.-És Te bátran szembe is szegülsz a családi tradíciókkal, szüleink véleményével és bátran gondolkodás- és válogatás nélkül barátkozol mindenféle aljanéppel! És még Te akarod megmondani nekem, hogy kivel legyek jóban és kivel ne?

A legidõsebb Black-nõvér felállt helyérõl és elindult a folyosó irányába.
-Nincs értelme vitázni Veled, Trixi! Elvakult vagy...-szólt vissza halkan.-Átülök valahova máshová...

-Siess, a sárvérû söpredék már biztos nagyon vár!-üvöltött testvére után Bellatrix, majd visszaült az idõközben kényelmesen elhelyezkedõ Sirius mellé. A folyosón többen fennhangon hõzöngtek az elhangzott trágárság miatt, de a lány meg sem hallotta ezeket a háborgó hangokat. Tekintete húgára és mellette viháncoló kis barátnõire tévedt.
-Na, mondjátok, Cissie, mi olyan vicces? Én is szeretnék egyet kacagni!

-Jaj, semmiiii!-nyávogta Narcissa és szája széles mosolyra húzódott.-Csak Sylvia mondott valami nagyon jót.-és a jobbján ülõ, rövid, barna hajú, kerek arcú lány felé bökött, aki éppen Siriust bámulta megbabonázva.

-Na Sylvia, nekem is elmondod azt a nagyon vicces dolgot? Cserébe bemutatlak az unokaöcsémnek. Látom, jól megnézted már magadnak, gondoltam egy nevet is köthetnél a vizuális élményhez.-Bellatrix felnevetett. A piruló Sylvia látványa egészen elfeledtette vele nõvérével való veszekedését. Élvezte a kislány zavarát.-Szóval, Sylvie? Na jó, nem is kell a buta vicced! Õ Sirius.-és a kissrácra mutatott.-És Sirius, õ itt Sylvia. Mondj neki valamit, nehogy azt higgye csak megszólalásig vagy szép!

A Black-fiú szánakozó pillantást vetett a sírás szélén álló kislányra, majd rámordult unokanõvérére.
-Hagyj már békén, Te hülye liba!

-Hogy beszélsz, kicsi Sirius-baba? Ezt nem illik mondani!-gügyögte a fekete hajú Black-leányzó.-Vagy talán azért vagy ilyen ingerült, mert izgulsz?

-Miért izgulnék?-kérdezte merészen a kissrác és furcsa, ugatásszerû hangon felnevetett.-Hogy megsértõdsz rám és itt hagysz? Hát, bevallom attól nagyon félek...

-A beosztási ceremóniára gondoltam. Nem félsz attól, hogy-teszem azt-a Hugrabugba fogsz kerülni?

-Fú, de! Rettegek!-Sirius itt pár másodpercig egy remegõ nyárfalevél szerepébe bújt. Elõadását Narcissa, Sylvia és harmadik barátnõjük csengõ kacagása kísérte. Bellatrix igyekezett a lehetõ legmegsemmisítõbben nézni a lányokra, majd a nevetés elültével a mellette fekvõ kézitáskájához fordult és hosszas kotorászás után elõhúzott belõle egy fekete-fehér kockás dobozt.
-Játssz velem egy menet varázslósakkot!-szólt oda unokaöccsének ellentmondást nem tûrõ hangon.

-Oké!-csillant fel Sirius fekete szeme.-Történetesen rém jó vagyok varázslósakkban!

-Ja, biztos legyõzted Regulust párszor... Nagy szám! Én nem leszek könnyû falat-lehet, hogy a torkodon akadok...

-Tudod mit? Az önfényezés helyett inkább mondj valami durva tétet, amiben játszhatunk!-javasolta a Black-fiú ravaszkás mosollyal a szája szögletében.

Bellatrix felvette leglátványosabb gondolkodó-arcát.
-Hmmm... Várjunk csak... Ááá! Van egy jót ötletem:amelyikünk veszít, annak este az egész beosztási ceremónia és vacsora alatt viselnie kell Narcissa rózsaszín kalapját!

-Azt az undorító pomponosat?-nyögött fel Sirius.

-Hé, az nem is undi!-kelt kalapja védelmére a legifjabb Black-lány.-Elladora nénitõl kaptam.

-Szóval a vesztesnek az Elladora néni féle kalapban kell pompáznia este!-összegezte a dolgokat Bellatrix.-De azért amikor a Teszlek Süveg beoszt Téged, leveheted.-mondta a kissráchoz fordulva.

-Megnyugodhatsz Trixi:rajtam ma este csak egy fejfedõ lesz.-szögezte le Sirius és magár öltötte a csatába indulók elszánt arckifejezését.-Kezdjük!

-Hé, nem mondtam, hogy felvehetitek a kalapomat!-nyafogta Narcissa, de mivel se nõvére, se unokatestvére nem figyelt rá, sértõdötten visszatért a barátnõivel való-éppen a leghelyesebb Mardekáros fiúkról folyó-beszélgetéshez.
Míg a három kislány Lucius-ön meg a többieken köszörülte nyelvét, Bellatrix és Sirius bábui vadul kaszabolták egymást.

-Húha! Szar ügy.-szisszent fel a Black-srác, amikor Bella huszárja már a második futóját tette harcképtelenné.

-Ez van, kicsiny kuzin!-dünnyögte idegesítõen nyájas hangon a lány.-De azért Te sem vagy rossz...

-Ne fölényeskedjél már, Trixi! Várd ki a végét!-Sirius rövid töprengés után egyik gyalogját indította útnak és a játék folytatódott.

Némán küzdöttek, csak gyilkos pillantásokkal próbálták terrorizálni egymást.
A Ne igyál elõre a medve bõrére!-mondás igazsága bebizonyosdni látszott:Bellatrix vezetõ pozíciója hamar megingott és végül Sirius gyalogjai mattot adtak a Vezérjének.

-Ez azt jelenti, hogy vége a játéknak?-érdeklõdött az idõközben igencsak felbátorodott Sylvia és felváltva hol az egyik, hol a másik játékosra pillantgatott.

-Igen, kurvára azt jelenti!-üvöltötte le a kislányt Bellatrix. Nagyon ideges volt:nem elég, hogy legyõzték, még ez a kis hülye se hagyja békén! Van pofája beleszólni az Õ dolgaiba?!

-Bocsi...-viszakozott megszeppenten Sylvia és amennyira csak tudta, összehúzta magát. Nem így Sirius!

-Hát igen:gyõzött a jobbik! Szép leszel a kalapban Trixi! De szép...

-Ne tedd már ennyire az agyad!-ordította le gyõzelmi mámorban úszó unokaöccsét a Black-leányzó és kiviharzott a fülkébõl. Fogalma sem volt, merre megy, csak azt tudta, hogy nem bír tovább egy légtérben lenni a gusztustalanul önelégült Sirius-szal. Bellatrix utált veszíteni.
Dühtõl forrongva rótta a vonatfolyosót. Egy-két kupéból ráköszöntek ismerõsei, de õ nem vett tudomást róluk. Agyába a veresége felet érzett méreg mellé befurakodott egy már-már elfeledett gondolat:Lucius invitálása a fülkéjükbe... Most már egészen más szanben látta a dolgot, mint egy fél órával azelõtt-már nem vetette el az ötletet, sõt! Rémesen érdekelte, mit rejt a leghátsó kupé.
Céltalan lõdörgését határozott menetelésre cserélte a vonat vége felé. Mivel õrületes gyorsasággal haladt, hamar megérkezett a célállomáshoz. A kupé belülrõl el volt függönyözve. Bellatrix három erõteljes csapást mért öklével az ajtóra, aztán megpróbálta lenyomni a kilincset-de azt kellett tapasztalnia, hogy az ajtót bizony bezárták. Éppen újabb adag kopogást akart mérni az üvegre, amikor...hirtelen egy magas, keskeny arcú fiú termett mellette a semmibõl:Rodolphus.

-Helló ma bella!-harsogta a srác és lazán a füle mõgé tûrte egy-az arcába lógó-hajtincsét.

-Fú, de machos vagy Lestrange!-vetette oda lehetõ leggúnyosabb hangján Bellatrix.-És ez a belépõd... Le vagyok nyûgözve! Végre-valahára sikerült letenned a hoppanálási vizsgád. Hanyadik nekifutásra is?

-Oh, szerencsére Te semmit nem változtál a nyáron, szépségem! Pont ezért a szangvinikus természetedért imádlak!

-Micsoda szóhasználat! Szangvinikus... Meghat, hogy így erõlködsz.-a Black-lány gonoszul felkacagott és megrázta hosszú, fekete tincseit.-Bezzeg, amikor Malfoy-jal társalogsz megteszi a Szerintem is. meg az Igen, teljesen igazad van. is!

Bellatrix csípõs megjegyzése célt ért:Rodolphus arcáról lefagyott a mosoly.

-Tulajdonképpen miért jöttél?-kérdezte már-már mogorván.

-Malfoy meginvitált a kupétokba. Miért, Te nem tudtál róla, hogy jövök?

-De, mintha említette volna...-a Lestrange-fiú gyanakvóan méregetni kezdte a lányt.-És biztos vagy benne, hogy be akarsz jönni?

-Á, dehogy! Csak poénból kopogtam be! Csak jókedvemben ácsorgok itt a fülke ajtajában!-Bellatrix kezdte elveszteni a türelmét.-Hogy a francba ne akarnék bemenni! Ne húzd az agyam, Lestrange!

-Oké, nyugi!-csitítgatta Miss Black-et Rodolphus.-Azonnal teljesül kívánságod, csak várj egy pillanatot! Intézkedem.

-Idegesít, ahogy fontoskodsz!

-Örülök neki. Imádom, amikor ideges vagy!

-Ha annyira imádsz, akkor tegyél meg nekem egy nagy szívességet:ENGEDJ BE!

-Oké, csak elõbb ígérj meg valamit.-a Lestrange-srác olyan közel lépett Bellatrixhoz, hogy arcuk szinte összeért.-Ígérd meg, hogy ami itt bent történik, arról egy szót sem szólsz SENKINEK!

Néhány pillanatig farkasszemet néztek egymással, majd a lány megszólalt.

-Ígérem, hogy köztünk marad a dolog.-alighogy kimondta ezeket a szavakat, Rodolphus eltûnt.-Hülye felvágós alak!-dohogott magában Bellatrix.-Ahogy betöltöm a 17-et, én is megszerzem a jogsit. És én nem harmadik vagy negyedik próbálkozásra, mint ez a balfék...


Ekkor a kupé ajtaja résnyire kinyílt.
-Lépj be a Sötétség Birodalmába!-hallatszott ki egy hang bentrõl. Bellatrix felismerte ezt a hangot:Rabastan volt az, Rodolphus öccse.
A Black-lány belépvén tényleg a Sötétség Birodalmában találta magát, ugyanis a fülkében teljes sötétség honolt.

-Mi lesz? Tûzijátékot lõttök fel a kedvemért?-érdeklõdött Bellatrix a fiúktól, akiket látni ugyan nem látott, de érezte jelenlétüket és valamiféle suttogást is hallani vélt maga körül.

-Nem, tûzijáték nem lesz.-csendült fel Lucius Malfoy hangja a kupé túlsó végében.-Mással kedveskedünk Neked, Bella.

A fülkében itt-ott nevetésfoszlányok hallatszottak.

-Lumos!-zengte Lucius. Immáron jól megvilágított arcán sejtelmes mosoly ült.-Csukd be az ajtót, Rod!-adta ki az utasítást, majd intett egy másik srácnak, aki erre az ablakhoz lépett és miután Rodolphus elmormolta a Colloportus-varázsigét, felhúzta a redõnyt.

Bellatrix megrökönyödve nézett szét a fülkében:a fiúk-Lucius, Rod, Rabastan és még két másik Mardekáros-mind nagyon elszánt és lelkes képet vágtak.

-Hihetetlenek vagytok!-bukott ki végül a lányból.-Hihetetlenül... fontoskodóak!

-Csak elõvigyázatosak!-helyesbített az ablak mellett álló izmos, barna hajú srác.

-Jól mondod, Macnair.-fordult a fiúhoz Lucius.-Bár azért, amit Te kint lerendeztél Bellával, Rod, az már súlyos túlkapás volt. Tudod azért hívtam ide Bellát, mert maximálisan megbízom a lojalitásában. És mert úgy véltem, szívesen megismerkedne Õ is új barátunkkal...-a Malfoy-srác felemelte tekintetét és a csomagtartóra nézett. A Black-lány, aki ugyanígy tett, egy összekötözött embert vélt felfedezni odafent.

-Ez meg kicsoda?-Bellatrix kicsit szégyelte, de csak ennyire tellett tõle, annyira meg volt lepve.

-Egy mocskos mugli.-mondta Lucius végtelenül undorodó arccal, majd pálcáját az ember-csomagra szegezte.-Mobilicorpus!-harsogta. A megkötözött férfi a padlón landolt.

-A pályaudvaron kéregetett az aljadék.-folytatta a vendég bemutatását Rodolphus.-Hozzánk is odajött, hogy adjunk neki néhány penny-t. Nagyon felidegesített! Aztán eszembe jutott, amit Lucius mondott múltkor... Mármint az, hogy gyakorolni kéne a fõbenjáró átkokat valakin... Szóval egy emberen...

-MI VAN? TI NORMÁLISAK VAGYTOK???-üvöltött fel a Black-lány.-Ezért az Azkabanba kerültök!

-Ugyan dehogy!-legyintett Lucius.-Sikerült elintéznem, hogy a Minisztérium szemet hunyjon ma a tiltott varázslatok használata felett. Egyszerûen nem fogják megtudni.

-Hogyan intézted el? Lefizetted õket vagy mi?-értetlenkedett Bellatrix.

-Az legyen az én titkom.-felelte titokzatosan a Malfoy-fiú.

-És Te hogyan hoztad fel a vonatra EZT?-kérdezte Rodolphus-tól a lány és a padlón fekvõ összekötözött, betapasztott szájú férfira mutatott.

-Rávettem arra, hogy kövessen... Az Imperius-átokkal.

-Nem mondod?! Az állítólag írtó nehéz és tök nagy varázserõ kell hozzá!

-Nyáron gyakoroltam különféle állatokon.-magyarázta az idõsebbik Lestrange-fiú arcán széles vigyorral-látszott rajta, hogy fenemód elégedett magával és örül, hogy Bellatrix ilyen leplezetlen érdeklõdéssel fordul hozzá.

-Végülis nincs nagy különbség az állatok és eközött a féreg között.-tette hozzá Rabastan és egy erõteljes rúgást mért az említett féregre. Az keservesen nyöszörögni kezdett a szájtapasz alatt.

-Mit mondasz? Bocs, nem értettem egészen.-kezdett egyoldalú társalgásba az összekötözött férfivel Rodolphus.-Mondd még egyszer! Hogy mi van? Aha... Szóval szeretnél kézen állni. Értem.-a férfi csak még hangosabban nyöszörgött.-Na jó, eloldozunk elõtte!

Lucius Malfoy elõkapta a pálcáját és a fogoly köteleire irányította.
-Diffindo.-mondta lazán és a kötelek, amelyek addig könyörtelen rabságban tartották a szerencsétlen muglit, egyszerre elszakadtak és lehullottak a rab testérõl. A szájtapasz maradt.

-Most megmutatom, hogyan kell alkalmazni az Imperius-átkot.-jelentette ki az idõsebbik Lestrange-fiú és õ is elõhúzta zsebébõl varázspálcáját.
Bellatrix karba tett kézzel és kétkedõ arckifejezéssel várta az atrakciót.

-Imperio!-harsogta Rodolphus és pálcáját az áldozatra szegezte.-Állj kézen, te gané!-kiabálta, de nem történt semmi.

-Hmmm... Lehet, hogy nem ért a nyelvünkön.-susogta gúnyos mosollyal szája szegletében a Black-lány.

-Imperio.-ismételte meg a varázsigét a Lestrange-srác, de ezúttal idétlen pálcamozgatást is mellékelt elõadásához.

-Tudod mit? Kezdd el szúrkálni meg csapkodni vele és akkor talán inkább teljesíti a parancsod!-folytatta az élcelõdést Bellatrix és belenevetett Rodolphus képébe. A fiúk vele együtt nevettek.

-Pedig a pályaudvaron sikerült. Rabastan is megmondhatja!-mentegetõzött a nevetség tárgya lángoló arccal.

-Csak akkor pálca helyett egy hegyes tõrt szorítottál a fickónak!-Bellatrix hisztérikusan felkacagott saját poénján, de Lucius leállította.

-Hagyd abba, Bella!-mondta ellentmondást nem tûrõ hangon, majd a megszégyenült Lestrange-sráchoz fordult.-A pályaudvaron egészen pontosan hogyan csináltad, Rod?

-Ráemeltem a pálcám, elmondtam az átkot, aztán utasítottam, hogy jöjjön velünk. Basti is ugyanígy tett, együtt csináltuk...-Rodolphus az öccsére nézett megerõsítést várva.

Rabastan bólintott.
-Ja, így történt.-jelentette ki nagy komolyan.

-Gondolod, Lucius, hogy akkor azért sikerült, mert ketten csináltuk és összeadódott kettõnk ereje?-érdeklõdött az idõsebb Lestrange-fiú.

-Nem, szerintem más a helyzet. Van egy sanda gyanúm, hogy akkor sem sikerült az Imperius-átok alá vonni ezt a muglifajzatot...-kezdett bele mondandójába Lucius. Kissé vontatottan beszélt, de a többieket ez cseppet sem zavarta:csüngtek a szavain.-Véleményem szerint a pálcáitoktól ijedt meg ez a korcs. Talán azt hitte, valami mugli-fegyver és azért követett titeket, mert féltette a hitvány életét.

-Azt mondod, hogy szerinted teljesen ura volt az elméjének, hogy teljesen tudatában volt tetteinek, még akkoris, amikor át kellett mennie a falon?-fordult Lucius-höz a fülkében tartózkodó ötödik srác, aki mindeddig némán szemlélte az eseményeket.-Egy ilyen mugli, mint EZ, önmagától nem merné megtenni!

-Egy szóval sem mondtam, hogy tudatánál volt ez a féreg, Mulciber! Ahogy elnézem, tök részeg. Nézd meg, milyen zavaros a tekintete!-mutatott a földön kuporgó férfire a Malfoy-fiú.-Ha pedig részeg volt, érthetõ, hogy eltompult a veszélyérzete és nem hátrált meg egy olyan akadály elõtt, ami egyébként feltartóztatta volna.

-Ha szerinted akkor félelembõl tette meg, amire utasítottam, akkor most miért nem áll kézen, ha kérem? Már nem fél?-kérdezte okoskodó barátját szemtelen hangsúllyal Rodolphus.

-Rod, ne várd el tõlem, hogy egy nyomorult, részeges mugli észjárását kövessem!-duruzsolta válaszképp Lucius és hideg, szürke szemével olyan lesújtó pillantást vetett a Lestrange-srácra, hogy az percekig nem bírt megszólalni.

A fülkében rövid csönd állt be.

-És TE végre tudnád hajtani az Imperius-átkot EZEN az aljadékon?-szólalt meg végül Bellatrix, szavait Lucius-höz intézvén.

-Ami azt illeti, Bella, úgy vélem, igen.-hangzott a válasz.-És mivel látom rajtad, hogy elepedsz a vágytól, hogy bemutassam nektek... Nos, talán bemutatom.-a Malfoy-fiú a földön fekvõ férfire emelte pálcáját.-Imperio.-mondta halkan és tekintetét a muglira szegezte.-Most felállsz szépen és felugrasz az ülésre.-magyarázta lassan és érthetõen neki. A férfi mélán maga elé bámulva követte az utasításokat.
A fülkében mindenki lélegzetvisszafojtva figyelte az eseményeket.

-Most pedig...-folytatta Lucius a részeges nyomorult irányítását.-...most ugrasz egy fejest innen.

-Ez jó lesz!-nyerített fel Rabastan - szinte még ki sem mondta e szavakat, a mugli már ugrott is:szabályos, szinte tökéletes, korát- és testsúlyát meghazudtolóan kecses fejesugrást mutatott be az ülésrõl a padlóra. Olyan erõvel csapódott be, hogy a kupé beleremegett. Nyaka kissé megbicsaklott-és végeredményben a férfi eszméletlenül terült el a földön.

-Nem vagy normális, Malfoy!-sikoltott fel Bellatrix.-Megölted!

-Nem halt ez meg, csak elájult.-vetette oda a lánynak flegmán Lucius.-Egyébként, ha meghalna se lenne kár érte! Mocskos mugli...

-Persze, hogy nem lenne kár érte!-helyeselt Miss Black.-Csak nem akarom, hogy bajba kerüljetek! Vagyis kerüljünk... Egyébként meg mit fogtok csinálni vele? Fent hagyjátok a vonaton? Vagy felszeleteljük és mindenki elteszi egy darabját a csomagjába?

-Nyugodj meg, Bella! Emiatt igazán nem kell aggódnod!-csitítgatta a méltatlankodó lányt Lucius.-Az elszállításáról én gondoskodom...

-Jaj ne, megint ez a szupertitkos és szuperfontos ember vagyok-elõadás! Mi lenne, ha egyszer világosan beszélnél és nem ködösítenél?-csattant fel Bellatrix.

A Malfoy-srác nem válaszolt, csak a lányra nézett. Hideg tekintetét a lány tekintetébe fúrta, szájára pedig fagyos mosoly ült ki. Bellatrixnak a lélegzete is elállt a fiú pillantásától. Agyára mintha szürke köd ereszkedett volna, amitõl nem érzékelt mást, csak Luciust. Valahonnan, mintha egészen messzirõl Rodolphus hangját hallotta volna, amint az éppen az Imperius-átok sikeres alkalmazásáról érdeklõdött... De ez most nem érdekelte a Black-lányt... Nem érdekelte más, csak a tejfölszõke tincsek és a hihetetlenül szürke szempár titokzatos gazdája, Lucius Malfoy!

Forrás: gportal.hu/portal/mackosajt (Kisera oldala)

 
Ville
 
HIM Linkek
 
Más Linkek
 
Killing Loneliness
 
Naptár
2024. Október
HKSCPSV
30
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
<<   >>
 
 
Ha röhögni akarsz...
 
Frizuraigazítás...
 
Idiótaságosságok
 
:-)
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Fanfictionok
 
Chatelj!
Név:

Üzenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
 
Zene + rajzfilmek
 
Join Me...
 
Szalutálás..:)
 
Erre tévedők...
Indulás: 2005-12-29
 

Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    A legfrissebb hírek a Super Mario világából és a legteljesebb adatbázis a Mario játékokról.Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Gigágá! Márton napján is gyertek a Mesetárba! Nemcsak libát, de kacsát is kaptok! Játsszatok velünk!    *****    A Nintendo a Nintendo Music-kal megint valami kiváló dolgot hozott létre! Alaposan nagyító alá vettem, az eredmény itt.    *****    Leanderek, Parfümök, Olajok, és Szépségápolási termékek! Használd a LEVI10 kupont és kapj 10% kedvezményt!Megnyitottunk    *****    Megjelent a Nintendo saját gyártású órája, a Nintendo Sound Clock Alarmo! Ha kíváncsi vagy, mit tud, itt olvashatsz róla    *****    Megnyílt a webáruházunk! Parfümök, Szépségápolási termékek, Olajok mind egy helyen! Nyitási akciók, siess mert limitált!    *****    Az általam legjobbnak vélt sportanimék listája itt olvasható. Top 10 Sportanime az Anime Odyssey-n!    *****    Pont ITT Pont MOST! Pont NEKED! Már fejlesztés alatt is szebbnél szebb képek! Ha gondolod gyere less be!    *****    Megnyílt a webáruházunk! NYITÁSI AKCIÓK! Tusfürdõ+Fogkrém+Sampon+Izzadásgátló+multifunkcionális balzsam most csak 4.490!    *****    Új mese a Mesetárban! Téged is vár, gyere bátran!    *****    Veterán anime rajongók egyik kedvence a Vadmacska kommandó. Retrospektív cikket olvashatsz róla az Anime Odyssey blogban    *****    Parfümök, Olajok, Párologtatók mind egy weboldalon! Siess mert nyitási AKCIÓNK nem sokáig tart! Nagy kedvezmények várnak    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Aki érdeklõdik a horoszkópja után, az nem kíváncsi, hanem intelligens. Rendeld meg most és én segítek az értelmezésben!    *****    A Múzsa, egy gruppi élményei a színfalak mögött + napi agymenések és bölcseletek    *****    KARATE OKTATÁS *** kicsiknek és nagyoknak *** Budapest I. II. XII.kerületekben +36 70 779-55-77    *****    Augusztus 26-án Kutyák Világnapja! Gyertek a Mesetárba, és ünnepeljétek kutyás színezõkkel! Vau-vau!    *****    A horoszkóp elemzésed utáni érdeklõdés, nem kíváncsiság hanem intelligencia. Rendeld meg és nem fogod megbánni. Katt!!!    *****    Cikksorozatba kezdtem a PlayStation történelmérõl. Miért indult nehezen a Sony karrierje a konzoliparban?