HIS INFERNAL MAJESTY- H.I.M.
HIM
 
Menü
 
Pretending
 
Ville Valo
 
Galléria
 
Dalszövegek
 
Figyellek téged...
 
Dalszövegek magyarul
 
Razorblade Romance
 
Screenshots
 
Ville dalol
 
Így készült...
 
 
Szavazás
Szerinted jó lesz az új album?

Punkosabb, gyorsabb, agresszívabb oh yeah!
Remélem inkább líraibb stílusú lesz!
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
Symbols
 
Vampire Heart
 
Szavazás II
Legyenek magánéleti hírek az oldalon?

Igen, persze (59 / 60%)
Semmi közünk hozzá, de azért érdekel (25 / 26%)
Nem, semmi közünk hozzá! (4 / 4%)
Nem, nem akarok több Jonnás hírt látni! (10 / 10%)

Szavazatok száma: 98

Létrehozás időpontja:
2006-07-28 06:42:21

Szavazás lezárva:
2006-11-22 16:10:22


Lezárt szavazások
 
HIM fórumok
 
 
Banners
 
Sarah Days: Az Igazság odaát van
Sarah Days: Az Igazság odaát van : 14. fejezet- Szeretlek

14. fejezet- Szeretlek

Hát, ennek is el kellett jönnie. Ez az utolsó fejezet. Remélem jól le tudtam zárni a történetet, és azt is tudom, hogy nem biztos úgy tettem ezt meg, ahogyan ti azt gondoltátok. De ígérem, lesz folytatás, amit azoknak ajánlok majd, akik szeretik az ilyen rejtvényes dolgokat, mint amilyen ez is volt. És köszönöm, akik folyamatosan olvasták, és írtak kritikát nekem. Nélkülük valószínüleg nem lett volna ilyen, mint amilyen lett. Kérlek, jelezzétek nekem mondjuk egy kritikában, hogy szeretnétek-e folytatást, hogy tudjam, hány emberre számíthatok a folytatásnál. :) És még egyszer köszönök mindent. :)

Sirius, Rose és Lupin nagy nehezen eltaláltak a Private Drive-ra. Megkeresték a 4-es számú házat, és becsöngettek. Egy sovány, hegyes orrú nõ nyitott ajtót, aki rögtön remegni kezdett, amint meglátta Blacket.
- Öhm… Jó napot Mrs… Mrs. Dursley… - olvasta le a nevét az ajtóról Lupin. – Bemehetünk? Harry Potterhez jöttünk.
A nõ csak tovább meresztette a szemeit Siriuson, majd mikor Sirius megunta, hogy õt bámulja, megszólalt.
- Elnézést kérek asszonyom, de mi olyan furcsa rajtam? – szedte elõ legudvariasabb énjét Sirius, ami sajnos nem mindig sikerült neki, de most kivételes alkalomnak lehettek tanúi.
- Ööö… Nem maga… maga az a… az a szökevény? – hebegte kis Mrs. Dursley.
- De… Én vagyok az… - vetette oda hanyag könnyedséggel Black. Mrs. Dursley arcára kiült a félelem. Úgy tûnt, õ is hallott már Sirius „szökésérõl”. – De már fel vagyok mentve. – mosolyodott el Sirius. – Akkor bemehetünk megnézni Harryt?
- Mi van itt Petunia?! – jött oda egy kövér, bajuszos ürge az ajtóhoz, ám õ is, mint a felesége, megdermedt, amint meglátta Siriust.
- Na jó, nekem ebbõl elegem van… - kezdett kijönni a sodrából Sirius, hogy mindenki gyilkosnak tartja.
- Hozzászokhattál volna már. – mondta oda az orra alatt Remus egy kis mosollyal.
- Jó, de ennyire? Nem vagyok vadállat! – jött ki Blackbõl a dolog. Rose Sirius vállára tette a kezét, hogy lenyugtassa.
- Nyugi… - majd a férfi elé állt. – Öhm… Mi azért jöttük, hogy megbeszéljük önökkel Harry Potter családi ügyeit. Ugye megengedik, hogy vessek rá néhány pillantást. – próbált nyugodt maradni Rose, és mi tagadás, jól hazudtolta idegességét. Annyira jól, hogy Dursleyék be is engedték, de Blackhez már volt egy kis ellenvetésük, végül mindannyian bementek. Bent leültek a nappaliban. Pár másodperc múlva, egy dundi kisgyerek rohant ki az egyik szobából.
- Marge néni! Cukorkát!! – majd mikor rájött, hogy nem az jött meg, akire õ számított, megtorpant. – Ön nem is Marge néni! – mérgelõdött az alig 4 éves kisgyerek. – Hol van Marge néni? – üvöltötte. – Én Marge nénit akarom! Hozzon nekem cukorkát!! – toporzékolta a kisgyerek, majd bõgni kezdett. Petunia néni odarohant a kisfiúhoz.
- Jaj, kicsi Dudleykám. Marge néni mindjárt itt lesz, addig is, ezek a KEDVES emberek vannak itt nálunk, úgyhogy viselkedj rendesen. Tényleg, keresd meg Harryt, jó?
- Harryt? – vigyorodott el a Dudley. – Rendben. – majd elrohant.
- Dudley? – súgta oda Sirius Rose-nak. – Nem is tudom. Csak nekem jut eszembe errõl a gyerekrõl egy nagy dinnye? Miért nem ez lett a neve? Hm? Dinnye… Még illik is rá… Vagy disznó, dugó, dagonya… – de ekkor a nõ oldalba bökte.
- Ne sértegesd a gyereket. Még ha igazad is van… - mosolyodott el Rose. - Viselkedj kedvesen, jó?
- Ok.
- Tehát, maguk azért jöttek, hogy Harry családi életérõl beszéljenek velünk? – próbált higgadt maradni Petunia.
- Igen. Meg szeretnénk nézni, hogy a gyerek jó helyen van-e, ha nem, elvisszük.
- Elviszik? – kapta föl a fejét a kövér férfi.
- Igen, de ha Harryt elvisszük, akkor a másikat is el kell helyeznünk egy másik családhoz. - jelentette ki teljes komolysággal Rose, mintha mindig is ezzel foglalkozott volna.
Petunia és Vernon szeme összeszûkült.
- Dudleyt is elviszik akkor? -vált falfehérré Petunia. – De hát, de hát azt nem tehetik…
- Miért nem? – vonta fel a szemöldökét Rose. – Ha az egyik gyereknek rossz, a másiknak is rossz. A családi szabályokban le van írva, ha egyik gyerek nem kap megfelelõ gondoskodást, az azt jelenti, hogy nem sokára, a másik sem kap majd, így elõvigyázatosságból mindkettõt el kell vinnünk magunkkal.
- Itt van anya! – tolt be büszkén Dudley egy megrémült, szemüveges kisfiút. – Parancsolj anya, itt van Harry. Cukorkát kérek! – tátotta a száját. Mire Petunia elõvett a zsebébõl egy szaloncukorfélét, kicsomagolta, majd belerakta Dudley szájába, aki a jutalma átvétele után hangosan csámcsogva kisétált a szobából. Harry csak állt. Lábai remegtek, fekete kócos haja az égnek állt. Ruhájának mérete legalább három számmal volt nagyobb, mint õt.
- Harry, angyalkám, gyere ide. – fogta meg a kezét Petunia Harrynek, majd maga felé húzta. – Gyere, ülj ide az ölembe. – látszott a nõn, hogy nem szívbõl jön a „szeretet”, ha ezt egyáltalán annak lehetett nevezni. Harry rögtön menekülõre fogta a dolgot, de nem sokáig bírta, Mrs. Dursley az ölébe gyûrte a gyenge kis gyereket.
- Látják, nagyon szeretjük Harryt… - bólogatott a páros. Rose szinte undorodott tõlük, de nem bírta megállni hogy meg ne kérdezze Harryt is.
- Kérem, engedjék el a gyereket… Szeretnék vele beszélni. – Petunia eleresztette a ficánkoló Harryt, aki értetlenül nézett Rose-ra.
- De hát, õ még csak egy gyerek… Nem tudja eldönteni, hogy mit érez.
- Lehet, hogy gyerek, de ahogyan elnéztem a fiúkat, igenis el tudják dönteni, hogy nekik jó-e ez az élet. – majd Harryhez fordult. – Mond csak Harry. Szeretsz itt lenni?
A fiú nagyon meg volt szeppenve, hogy ilyenek is történnek, õt is megkérdezik valamirõl. Lassan megcsóválta a fejét.
- Ne merj ilyet mondani! – pattant fel Vernon, de Sirius is gyorsan reagált, a pocakos férfi elé lépett.
- Nono, ne ilyen hevesen… - Vernon Black láttán visszaült a helyére.
- El akarsz menni innen? – kérdezte Rose Harryt, aki kerekedett szemekkel nézett rá.
- Igen. – csordult ki egy könnycsepp a szemébõl.
- Ne félj. Mi elviszünk innen, egy jobb helyre. Ne sírj. – húzta közel magához Harryt, aki most már megbízott a nõben, nem félt tõle. A kisfiú szorosan átkarolta Rose nyakát.
- Tehát, - állt föl Remus. – arra a következtetésre jutottunk, - mondta a Dursley páros felé, akiknek már gyöngyözött a homlokuk. – hogy Harryt elvisszük, és Dudley… - Petunia már tövig rágta a körmét. – Dudleyt itt hagyjuk egyenlõre. – a páros fellélegezhetett végre. - De ha valami rosszat hallunk, õt is magunkkal visszük. – fenyegette meg õket Lupin.
- Ez csak természetes…
- Ok, akkor kérem itt írják alá. – varázsolt elõ egy szerzõdést Black. Vernon bácsiék hátrahököltek, majd úgy néztek Siriusra, mintha szellemet láttak volna. – Írják alá, vagy Dudleyt is visszük. – Petunia gyorsan észbe kapott, majd tollat keresett elõ az egyik fiókból, és aláfirkantotta a nevét a megfelelõ helyen. – Köszönjük. – mosolyodott el Sirius.
- Köszönjük, hogy szántak ránk egy kis idõd, és hogy szem elõtt tartották Harry érdekeit, de most már mennünk kell. Kérnek levelet arról, hogy Harryvel mi fog történni?
- Nem, köszönjük. Tudjuk, hogy jó helyre fog kerülni, bírunk önökben. – vakart egy mosolyt a képére Vernon.
- Rendben, viszont látásra. – köszönt el Rose, majd Harryvel az ölében elsétáltak.
Dursleyék becsukták az ajtót, és eléggé halhatóan ujjongani kezdtek.
- Micsoda balfácánok… - lépett oda Sirius Rose mellé. – Szegény kis Harry. Ilyen állatok között voltál idáig.
- De nálad biztosan jobb sorsa lesz. – nézett Sirius szemébe a nõ.
- Menjünk, mert kezd sötétedni. – javasolta Remus az égre nézve. Tényleg sötétedett. A nap már lemenõben volt, elmúló fénye vörösre izzította a felhõket.
- Jó, akkor nálunk alszunk. – mondta egyértelmûen Black a kezét összecsapva.
- Jó, hogy mondod. Farkaséhes vagyok… - nyalta meg a szája szélét Lupin, mire mindannyian felnevettek.
Mire a Grimmauld térre értek, már este volt. Harry elszunyókált Rose karjaiban, így a nõ amint belépett az ajtón, elõször gondoskodott arról, hogy az ifjú Potter kényelmesen aludjon, majd nekiállt vacsorát készíteni a két férfinak, akik már alig bírtak magukkal a konyhában.
A vacsora után még hosszasan beszélgettek, majd mindannyiójukat elnyomta az álom. Másnap, amikor Rose felébredt, Sirius ölében találta magát. A férfi már fent volt, és a nõ arcát simogatta gyengéden.
- Jaj, annyira sajnálom. – változott rákszínûre Rose, majd fölpattan.. – De tényleg… Hány óra van? – kapott észhez.
- Fél nyolc… De nyugi…
- Nem, nem… Nekem mennem kell a munkahelyre. – kapkodott a nõ. Gyorsan szedegette össze a cuccait. – Remus?
- Remus már elment… - Sirius csak nézte, amint a nõ ide-oda kapdos. – De miért sietsz ennyire? Nem maradsz még?
- Nem… Sajnálom… - állt meg a férfi elõtt Rose…
- Biztos? Tudod, én… Én… Nagyon megkedveltelek… Vagyis, nem csak kedvellek, hanem… - próbálta kinyögni mondanivalóját Sirius, ami sajnos nem akart kijönni a száján.
- Tudom. – tette a férfi szájára az ujját Rose. – De nekem egyenlõre a Minisztériumban a helyem. Ígérem, sokszor meg foglak látogatni titeket.
- De Harrynek szüksége van rád… És nekem is. – nézett mélyen a nõ barnán csillogó szemeibe.
- Én mindig itt leszek veletek… - azzal egy csókot lehelt Sirius ajkaija, majd az ajtóhoz lépett. – Vigyázz Harryre. – mondta búcsúzóul, majd kisétált az ajtón.
Black tudta, hogy még nincs vége a dolognak, és hogy Rose szereti õt. De megértette, hogy a nõnek nehéz változtatni. Ám gondolataiból egy aprócska gyerek zavarta fel.
- Sirius… - húzta meg a nadrágja szárát a férfinak. Black leguggolt a gyerek mellé, majd átölelte. Most már volt értelme az életének. Volt, aki szereti, nem is akárki, és ott volt neki Harry, aki gondoskodásra szorult.
Sirius érezte, hogy fognak a dolgok még változni is.


Vége

____________________________________________________________________________________________________

 
Ville
 
HIM Linkek
 
Más Linkek
 
Killing Loneliness
 
Naptár
2023. Augusztus
HKSCPSV
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
<<   >>
 
 
Ha röhögni akarsz...
 
Frizuraigazítás...
 
Idiótaságosságok
 
:-)
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Fanfictionok
 
Chatelj!
Név:

Üzenet:
0 / 250
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
 
Zene + rajzfilmek
 
Join Me...
 
Szalutálás..:)
 
Erre tévedők...
Indulás: 2005-12-29
 

Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!    *****    Nagyon pontos és részletes születési horoszkóp, valamint 3 év ajándék elõrejelzés, diplomás asztrológustól. Kattints!!!!    *****    A horoszkóp a lélek tükre,egyszer mindenkinek érdemes belenézni.Keress meg és én segítek értelmezni a csillagok állását!    *****    HAMAROSAN ÚJRA ITT A KARÁCSONY! HA SZERETNÉL KARÁCSONYI HANGULATBA KEVEREDNI, AKKOR KATT IDE: KARACSONY.GPORTAL.HU    *****    Nyakunkon a Karácsony, ajándékozz születési horoszkópot barátaidnak, ismerõseidnek.Nagyon szép ajándék! Várlak, kattints